Budapesten van a Bosch egyik önvezető autó fejlesztő központja

Víziója szerint milyenfajta autókkal száguldoznak majd az emberek az utakon húsz év múlva?

- Az egyik irány az önvezető autó megjelenése, amire szerintem nem kell két évtizedet várnunk, a másik pedig, hogy robotok vezetnek majd helyettünk. Azt mondhatom, hogy a Budapesti Fejlesztési Központunkban – mintegy kétezer mérnök segítségével – előkészítjük, tervezzük a jövőt.

Tehát belátható időn belül jelentős változás következik be az autózásban.

- Igen, és ez együtt jár majd azzal is, hogy a ma született gyerekek talán nem élhetik át ugyanazt az élményt, mint mi, amikor megszereztük a jogosítványunkat.

 [caption id="" align="aligncenter" width="600"] Daniel Korioth, a magyarországi Bosch csoport vezetője - Kép: Móricz-Sabján Simon[/caption]

Ha a vezetés élmény, akkor miért változtatják meg a rendszert?

- Részben azért, mert egy integrált vezetési rendszerrel felszerelt, automatikus vezetésre képes gépjármű, drasztikusan csökkentené a közúton előforduló balesetek számát. Persze ez nem jelenti azt, hogy a vezetés élménye nem lesz elérhető.

Az önvezető autók egy rendszer elemei lehetnek, amelyek intelligens közlekedési környezetben – utakon, jelzőrendszerek használatával - közlekedhetnek majd. Húsz év múlva az autók mellett adottak lesznek ezek a járművekkel is összekapcsolt rendszer elemek?

-Abban egyetértek Önnel, hogy bármilyen önvezetésre képes autó, csak része egy sokkal összetettebb egésznek. De maga az autó fejlődése is rendkívül fontos, és itt Budapesten és minden vidéki telephelyünkön is elkötelezettek vagyunk az önvezető autók kifejlesztésében, e mellett tettük le a voksunkat. Több olyan rendszert tervezünk, amely ezt mozdítja majd elő. A futurológia távol esik a szakterületemtől, és nehéz megjósolni, hogy milyen lesz a világ húsz év távlatában, mert az rendkívül gyorsan változik, és ez igaz a technológiára is. Ugyanakkor a Bosch egyik stratégia célja, hogy minden termékünk része legyen annak az összekapcsolódó hálózatnak, amit IoT-nek hívunk (Internet of Things, a dolgok internete). Ebben vezető szerepre törekszünk. Az biztos, hogy új üzleti modellekre és kreativitásra lesz szükség. A járművek mellett tehát fontos, hogy például intelligens vezérlő rendszerek, „okos” utak is rendelkezésre álljanak, de a városoknak is egy teljesen más irányú fejlődésen kell átesniük, mint amit manapság látunk. Az önvezető autók működőképességéhez gyökeres és nagyméretű fejlődés szükséges, most olyan változások előtt állunk, mint amelyet az internet megjelenése hozott.

Legtöbbet az autonóm járművek fejlesztéséről lehet hallani, és kevesebbet tudunk arról, hogy hol tart a többi rendszer elem előkészítése.

- Hibáznánk, ha arra várnánk, hogy valaki összeállítsa és átadja az embereknek ezt a rendszert, és mi csak ezt követően állnák elő a mi eredményeinkkel. Sokkal inkább kezdeményeznünk kell, és vezető szerepet is értünk el a hálózatba kapcsolt rendszerek fejlesztésében. Ha ugyanis elérhető az önvezető gépjármű, akkor a többi érintett részéről az egyéb termékek is megjelennek majd. Ha az utcára tudjuk vinni az önvezető autót, akkor a keresleti oldalon megjelennek egyéb elvárások is. Az emberek tehát követelni fogják az egyéb szolgáltatásokat. Ha az önvezető autó, mint lehetőség adott, akkor máris nyomás nehezedik a városokra, az önkormányzatokra, a kormányokra, hogy például másfajta utakat építsenek ki. Amennyiben adott a technológia, akkor megjelenik az igény a különböző egyéb rendszerek kiépítésére, gondolok itt a városokon belül a közlekedési lámpák szinkronizálására, illetve a városokon belüli egyéb információ áramlására. Nekünk tehát a frontvonalban kell lennünk, meg kell lovagolnunk a hálózatba kapcsoltságot körbe vevő érdeklődést, fejlesztést, és ezáltal motiválnunk kell másokat is, hogy részt vegyenek ebben a folyamatban.

Az informatika mellett az szakemberek között is van kapcsolat, vagyis a Bosch budapesti központban dolgozó mérnökök szintén kapcsolatban állnak a világ más pontján lévő fejlesztőkkel?

- A Bosch globális vállalkozás, és természetesen tiszteletben tartjuk az ország hagyományait, kultúráját, amelyben jelen vagyunk, de nem helyezünk előtérbe semmilyen országot vagy régiót. Tehát a globális jenlétet hangsúlyozzuk, és épp ezért mondhatják kollégáink a világon mindenütt, hogy „Mi vagyunk a Bosch”. Ez pedig azt is jelzi, hogy a konnektivitás a vállalaton belül is létezik. Az önvezető autók esetében négy fejlesztési központ van a Boschon belül: a budapesti és a németországi mellett egy az Amerikai Egyesült Államokban, egy másik pedig Kínában található. A kollégák tehát e hálózatban fejtik ki tevékenységüket, de különösebb belső versengés nem létezik, amennyi pedig megvan, az inkább inspiráló. Azt is el kell mondanom, hogy nagyon sok munkavállaló dolgozik a Bosch egyéb külföldi telephelyein is, tehát a sokszínűség minden irányban megvalósul.

A különböző iparágak munkaerő problémával küzdenek Magyarországon. Mennyire jellemző ez a Bosch-ra?

- Jelenleg csaknem 15 ezer főt foglalkoztatunk Magyarországon, és természetesen mi azugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe, mint az ágazat egyéb képviselői. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy a Bosch a legnagyobb ipari, illetve kutatás és fejlesztési munkáltató Magyarországon. Nem csak létszámban, de motivációban is kiemelkedők vagyunk, lenyűgözzük az embereket, és rábírjuk a kollégáinkat arra, hogy legyenek részesei a jövőnek, maguk alakítsák azt, élvezzék a tudomány adta lehetőséget. Mindezért pedig sokan szeretnének hozzánk jönni, ezt legutóbb „A legkedveltebb magyarországi autóipari beszállító vállalatok” első helyezésével is elismerték. Kihívásaink tehát nekünk kis vannak, de megoldási ötletekkel is rendelkezünk ezek orvoslásához. Ennek során például jó kapcsolatot ápolunk különböző oktatási intézményekkel az ország minden régiójában. Ez tükrözi a vállalati felelősségvállalási filozófiánkat is, amely szerint ahol jelen vagyunk világban, ott fejlesztjük a régiókat. Mindez közép- és hosszú távú stratégiánk része.

Gondolom, különböző kihívásokkal találják szemben magukat Budapesten, Miskolcon vagy Hatvanban, amikor a munkaerő utánpótlásról kell gondolkodniuk. Van-e nyitott pozíciójuk, és hogyan sikerül betölteniük?

- Vannak üres pozícióink, ami elsősorban a dinamikus növekedésnek köszönhető, és ezek nem jelentkeznek egyfajta munkaerő hiányként, hiszen amikor üresedés lép fel, vagy amikor új munkahelyeket kívánunk teremteni, akkor nem kell sok idő ahhoz, hogy betöltsük az álláshelyeket. A régiók között vannak különbségek, de mi nem tapasztalunk különböző kihívásokat.