Interjú Menyhei Ákossal a bizalmi vagyonkezelésről

1. Honnan ered és mit jelent a bizalmi vagyonkezelés? Mennyire elterjedt világszerte?

Történetét tekintve a jogintézmény angolszász eredetű (elnevezése: trust): a bizalmi vagyonkezelés egy kettős tulajdonjogi jogviszonyt jelent az angolszász jogban, amelyben a tulajdonjog mind a vagyonkezelőt (trustee), mind a kedvezményezettet (beneficiary) megilleti. Az angol trust legfőbb működési elve ezen a kettős tulajdonjogon alapul a mai napig.

A trust elterjedése a későbbiekben elsősorban az angol politikai és gazdasági befolyás megerősödésének volt köszönhető, mára az egyik legelterjedtebb vagyontervezési forma szerte a világon. A kontinentális jogrendszerekben azonban – és ez a magyar jogrendszerre is igaz – a tulajdonjog egyidejűleg, vagy csak a vagyonkezelőt, vagy csak a kedvezményezettet illetheti meg, a kettős tulajdon angolszász fogalma nem ismert. Ennek megfelelően került szabályozásra a magyar Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) a bizalmi vagyonkezelés 2013-ban, némiképpen hiánypótlólag.

A magyar jogban a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által bizalmi vagyonkezelés jogcímén tulajdonába adott dolgokat, ráruházott jogokat és követeléseket (kezelt vagyont) saját nevében ugyan, de a kedvezményezett javára kezeli. A bizalmi vagyonkezelést tipikusan egy, a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti szerződés hozza létre. A szerződésnek ugyan a vagyonrendelő által megjelölt kedvezményezett nem alanya, mégis minden miatta történik, hiszen a vagyonkezelő kizárólag az ő javára járhat el.

Nem meglepő módon igen rövid idő alatt vált elterjedt vagyontervezési stratégiává Magyarországon a bizalmi vagyonkezelés alkalmazása, mára már számos üzletszerű vagyonkezelő kezel több tíz millió dollár értékben vagyonokat.

A bizalmi vagyonkezelés sikerének alapját elsősorban az adja, hogy rendkívül sok területen felhasználható, illetve több olyan vagyontervezési problémára megoldást kínál, amelyre a magyar jogrendszerben eddig nem volt lehetőség.

2. Említene pár példát arra, hogy milyen területeken használható fel a bizalmai vagyonkezelés? Kiknek ajánlja elsősorban?

Az intézmény egyik legfőbb erőssége, hogy magas fokú rugalmassággal bír, így példaként rögtön az végrendelkezés alternatívájaként tudnám említeni. Szemben az öröklési joggal, a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye képes rugalmasan, hatékonyan és gyorsan érvényesíteni az örökhagyó akaratát anélkül, hogy hosszadalmas hagyatéki eljárás lefolytatására lenne szükség. A ugyanis vagyonrendelő még életében átadja az örököseinek szánt vagyonát egy bizalmi vagyonkezelőnek és meghatározza, hogy abból mikor, kinek, milyen feltételek teljesülése esetén, mennyit és milyen gyakorisággal kell kiadnia. Ezzel a lassú és bizonytalan hagyományos öröklési szabályok mellőzhetők, a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyon ugyanis nem része a hagyatéknak. Ha belegondolunk a generációváltás biztosítása például egy családi vállalkozás esetében kiemelkedően fontos lehet. Ugyanis a magyar családi cégeknél sok esetben nincs utódlási terv, és a résztvevők csak későn realizálják ennek hiányát: akkor amikor a cégöröklés közepette működési zavarok lépnek fel a vállalkozásnál.

De nem is kell feltétlenül csak a végrendelet alternatívájaként tekinteni a bizalmi vagyonkezelésre a generációváltás tekintetében: ide tartozhat beletartozhat például az alapító nyugdíjba vonulása is. A családi tulajdonú vállalkozások továbbadásának, a tervezett és irányított generációs vagyontranszfernek fontos eszköze a bizalmi vagyonkezelés, elkerülhetővé válnak a családi viszályok.

Érdemes lehet vagyonkezelőhöz fordulni például abban az esetben, hogy az cégalapító megakadályozza a tékozlást, ugyanis a juttatás a végintézkedéstől eltérően részletekben, akár csak a hozamokra vonatkozóan teljesíthető, vagy akár meg is szüntethető, meghatározott feltételek bekövetkezése esetén. Esetleg kiskorú, cselekvőképtelen vagy önálló jövedelemmel nem rendelkező hozzátartozókról történő gondoskodás előre megtervezett és intézményesített megoldása is lehet a bizalmi vagyonkezelés, biztosítva azt, hogy a vagyonrendelő halála után is megfelelő ellátásban, iskoláztatásban részesüljön a kiskorú vagy cselekvőképtelen családtag.

A bizalmi vagyonkezelésnek azonban vannak kifejezetten üzleti célú felhasználási módozatai is. A bizalmi vagyonkezelés egyedülállóan alkalmas hatékony adótervezésre. Ez a lehetőség különösen, de nem kizárólagosan, a cégeladás során aknázható ki. Az tehát, aki cégének eladását tervezi, jól teszi, ha azt legelső lépésként bizalmi vagyonkezelésbe adja. A vételár ekkor nem a vagyonrendelőhöz, hanem a kezelt vagyonba folyik be és onnan kerülhet majd kiadásra a kedvezményezett részére. Ha ez a folyamat kellő körültekintéssel kerül megtervezésre, az értékestésből befolyó vételár jelentős adómegtakarítással adható ki a kedvezményezetteknek.

Továbbá a bizalmi vagyonkezelést egyre többen használják vagyonvédelmi (asset protection) okokból. Az évtizedeken keresztül felhalmozott magánvagyon védelmét az esetleges üzleti vagy magánhitelezőkkel szemben egy időben létrehozott bizalmi vagyonkezelés tökéletesen meg tudja oldani. Ugyanakkor a fedezet elvonást szankcionáló szabályokra itt is figyelemmel kell lenni, mert azokkal szemben a bizalmi vagyonkezelés sem tud védelmet biztosítani.

3. Ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy mire kell vigyáznia a vagyonrendelőnek annak érdekében, hogy ne legyen jogszerűtlen a vagyonrendelés?

A vagyonrendelés abban az esetben tekinthető jogszerűtlennek, ha az a vagyonrendelő hitelezői fedezetének elvonására irányul, illetve, ha a szerződés a joggal való visszaélés tilalmába ütközik. A jogszabály kimondja, hogy az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

Ez a bonyolult jogi megfogalmazás arra utal, hogy bizonyos objektív feltétek együttes megléte esetében egy szerződés alkalmas lehet arra, hogy a vagyonrendelő hitelezői a fedezetelvonó szerződés miatti vagyonvesztés következtében nem tudják behajtani igényeiket az adóson – azaz magán a vagyonrendelőn. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony tehát nem irányulhat fedezetelvonásra, erre minden esetben figyelni kell.

4. Milyen vagyonelemeket helyezhetünk bizalmi vagyonkezelésbe?

A rendelt vagyon gyakorlatilag bármi lehet, amennyiben annak átruházására jogi lehetőség van. Tipikusan a kezelt vagyon körébe tartozhat: ingatlan, társaságbeli részesedés, pénz, értékpapír, különböző jogok vagy követelések.

5. Hogyan adózik a bizalmi vagyonkezelés?

A kérdést röviden megválaszolni egyfelől könnyű, másfelől, a részletszabályok miatt, igen nehéz. Általánosságban elmondható, hogy a bizalmi vagyonkezelés adósemleges megoldás. Ez a gyakorlatban a vagyonkezelési folyamat három szakaszának adózásával illusztrálható a legérthetőbben. Egyrészről maga a vagyonrendelés (vagyis az az aktus, amellyel a vagyonrendelő átruházza a vagyon tulajdonjogát a vagyonkezelőre) adó- és illetékmentes tranzakció.

A vagyonrendeléssel létrehozott kezelt vagyon sajátos jogi képződmény. Nem jogi személy és nem önálló jogalany, amelyet a polgári jogi viszonyokban a vagyonkezelő képvisel. Ugyanakkor önálló társasági adóalany saját adószámmal, adóbevallással és éves beszámolóval. Vagyis a kezelt vagyon, adó és számviteli szempontból ugyanúgy viselkedik, mint egy gazdasági társaság. Alanya a társasági nyereségadónak és a helyi iparűzési adónak vagy akár más helyi adóknak is (pl. ingatlan adó), viszont nem alanya az áfának.

Végezetül adózási szempontból a legfontosabb pont a vagyonkiadás. Itt több mindenre kell figyelemmel lenni: például a vagyonrendelő és a kedvezményezett személye és a közöttük fennálló (pl. rokoni) viszony jellegére; a vagyonrendelő és a kedvezményezett adóhonosságára; vagy a vagyonkiadás tőke vagy hozam jellegére (először mindig a hozamot kell kiadni). Mindezeket összevetve lehet csak eldönteni, hogy pontosan milyen adó- vagy illeték nemet, milyen mértékben és milyen módon kell alkalmazni.

6. Kiből lehet vagyonkezelő? Egyáltalán milyen kötelezettségei vannak a bizalmi vagyonkezelőnek?

Polgári jogi szempontból bármely jogképességgel rendelkező személyből vagy szervezetből válhat vagyonkezelő. A bizalmi vagyonkezelés közjogi hátterét megadó jogszabály, a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (Bvkt.) azonban további követelményeket támaszt kétféle bizalmi vagyonkezelési tevékenységet különböztetve meg: üzletszerűt és eseti bizalmi vagyonkezelést. Magyarországon üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység kizárólag a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) kapott engedély birtokában és az engedély kiadási feltételeinek való – évente igazolt – folyamatos megfelelés mellett végezhető. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokról az MNB nyilvántartást vezet, amelyben feltüntetett adataik változását a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások jelenteni kötelesek. A vagyonkezelő hatáskörének határait és azon keresztül a bizalmi vagyonkezelési jogviszony természetét ezért elsősorban a vagyonkezelő számára a kezelt vagyonnal, valamint magával a vagyonkezelési jogviszonnyal kapcsolatban fennálló jogkörei, az őt terhelő kötelezettségek és a vagyonkezelői felelősség terjedelme határozza meg.

A bizalmi vagyonkezelő kötelezettségei jelentik pozíciójának a jogi korlátját, és egyben a felelős bizalmi vagyonkezelés biztosítékát. Rendkívül szerteágazó kötelezettségei vannak a bizalmi vagyonkezelőnek, ezek jó része deklaráltan megjelenik a Ptk.-ban. Ilyen például a lojalitási kötelezettség, a vagyonelkülönítési kötelezettség, a kereskedelmi ésszerűség szerinti vagyonmegóvási kötelezettség, a tájékoztatási és természetesen a titoktartási kötelezettség. Ezeket egészíti ki a fokozott gondosság követelménye. A bizalmi vagyonkezelés ugyanis egy gondossági kötelem, ahol a bizalmi vagyonkezelő nem egy meghatározott eredmény elérése vállalkozik, hanem a tőle elvárt gondosság tanúsítására a vagyonkezelési kötelezettségeinek ellátása során, A Ptk. pedig fokozott gondossági mércét állít fel a vagyonkezelővel szemben, ezzel is védve a kezelt vagyont és a vagyonrendelő érdekeit.

A hasznosítási kötelezettség körében a bizalmi vagyonkezelő köteles tartózkodni olyan jognyilatkozat megtételétől, amely alapján a kezelt vagyon növekedésének esélye nem haladja meg jelentősen a csökkenésének, illetve károsodásának a kockázatát. A vagyonkezelőnek eleve időközönként felül kell vizsgálnia a kiválasztott befektetések fenntartásának, megváltoztatásának, megszüntetésének a szükségességét. Mindezek mellett a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles a kezelt vagyon befektetéseit úgy kialakítani, hogy megfelelően diverzifikált portfólióval minimálisra lehessen csökkenteni a vagyonvesztés kockázatát.

7. Milyen jogi garanciák vannak a bizalmi vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzésére és elszámoltathatóságára?

A bizalmi vagyonkezelés Ptk.-beli szabályai törekednek arra, hogy a vagyonkezelőt a kezelt vagyon tulajdonjogából fakadó erős hatalmat keretek közé szorítsa. Erre szolgál a vagyonkezelő tájékoztatási és számadási kötelezettsége, és a vagyonrendelő és a kedvezményezett ellenőrzési joga is. Arról nem is beszélve, hogy ahogyan korábban már kitértünk rá, az üzletszerű bizalmi vagyonkezelés az Magyar Nemzeti Bank hatósági engedélyéhez kötött tevékenység. A szigorú személyi és tárgyi megfeleltetés okán a pénzügyi szolgáltatásokkal egyenértékű szolgáltatási tevékenységnek minősül. Működési feltételeinek fennállását az MNB évente ellenőrzi, auditálja, és évente hosszabbítja meg vagy vonja vissza a vagyonkezelő működési engedélyét. Itt fontos megjegyezni, hogy a az üzletszerű bizalmi vagyonkezelőt nagy összegű vagyoni biztosíték adására kötelezi. Ennek több formája is lehet, de az iparágban nemzetközileg legelterjedtebb megoldás a szakmai felelősség biztosítás. Jelentősebb bizalmi vagyonkezelő cég felelősségbiztosítási összege több millió EUR alatt ma már nem tekinthető komolynak. Ez az összeg a Primus Trust Zrt. esetében 5 millió EUR.

8. Egyáltalán hogyan vonható felelősségre a bizalmi vagyonkezelő? Mi történik akkor, ha kárt okoz? Visszahívhatunk egy bizalmi vagyonkezelőt?

Természetesen mind felelősségre vonásra, mind visszahívásra van törvényi lehetőség. Amikor valaki bizalmi vagyonkezelésbe helyezi a vagyonát, vagy annak egy részét, akkor érthető okokból erős garanciákat kapni szeretne arra nézve, hogy a vagyon biztonságban van, ellenkező esetben pedig megvan a törvényi lehetősége annak, hogy a bizalmi vagyonkezelőt visszahívhassa, esetlegesen az egész jogviszonyt megszüntethesse.

A vagyonkezelő kötelezettségei a vagyonkezelési szerződés részei, ezért megszegésükkel a vagyonkezelő szerződésszegést követ el, amiért felelősséggel tartozik. Ezek a tényállások összefoglalóan az ún. belső felelősség esetkörei. Felelősséggel tartozik azonban a bizalmi vagyonkezelő a külvilág irányába is (külső felelősség), hiszen tulajdonosi minősége okán kapcsolatba kerül a kezelt vagyonnal szerződni kívánó vagy azzal más módon érintkezésbe lépő harmadik személyekkel. A bizalmi vagyonkezelő jogi felelőssége a gondatlan szakmai hibától a szándékos törvényszegésig teljes körűen fennáll.

A Ptk 6:325. § alapján a vagyonrendelő bármikor elmozdíthatja a bizalmi vagyonkezelőt a tisztségéből. Az egyetlen kérdés ebben az esetben az lehet, hogy csak egy új bizalmi vagyonkezelő egyidejű kijelölésével gyakorolható-e ez a visszahívási jog? A Ptk. nem tartalmaz ezzel kapcsolatos tiltó rendelkezést, ezért a szabályozás diszpozitív jellegére tekintettel a vagyonkezelési szerződés fenntarthat egyoldalú visszahívási jogot a vagyonrendelő számára, anélkül, hogy egyidejűleg új bizalmi vagyonkezelőt jelölne ki. Egyetlen határidőt azonban mindenképp szem előtt kell tartania a vagyonrendelőnek: ha a kezelt vagyonnak három hónapot meghaladó ideig nincs vagyonkezelője, a vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjában megszűnik a bizalmi vagyonkezelési jogviszony.

A visszahíváson felül a bizalmi vagyonkezelés megszüntethető a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közös megegyezésével, felmondással, továbbá abban az esetben is, ha a bizalmi vagyonkezelő halála, illetve jogutód nélküli megszűnése eredményezi a vagyonkezelői tisztség megszűnését. Ez utóbbi esetben egyébként a Ptk. megnyugtatóan rendezi a vagyonkezelő halála, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén felmerülő aggasztó kérdést, miszerint részévé válhat-e a kezelt vagyon a vagyonkezelő hagyatékának? A válasz az, hogy a kezelt vagyon semmilyen esetben nem válik sem a hagyaték, sem a felszámolási vagy végelszámolási vagyon részévé a Ptk. 6:313. § (1) bekezdésére figyelemmel, így ez a szituáció nem veszélyezteti sem a kezelt vagyon helyzetét, sem a vagyonkezelési jogviszony folytonosságát.

9. Végezetül el tudná helyezni nekünk a Primus Trust Zrt.-t a hazai üzletszerű bizalmi vagyonkezelés piacán?

Jelenleg kilenc vállalkozás szerepel az MNB üzletszerű bizalmi vagyonkezelőket tartalmazó nyilvántartásában, amelyek közül a Primus Trust Zrt. mind árbevétele, mind elért üzleti eredménye tekintetében is piacvezetőnek mondható.