Mi köze a meteorológusnak az áram árához? (x)

A villamosenergia-rendszer stabilitásának alapja a gondos szakmai tervezés. Szakértők garmadája dolgozik azon, hogy minden pillanatban megegyezzen a rendszerbe be- és kitáplált energia, azaz a termelt vagy vásárolt, valamint a felhasznált áram mennyisége az országban. A villamos energia termelését és fogyasztását, valamint a bel- és külföldi szállításokat negyedórás bontásban tervezik a szakemberek, az idősorok pontossága pedig azt is meghatározza, hogy mekkora többletköltséget jelent majd az elszámoláskor a tervek nem teljesülése.

A hagyományos, fosszilis (például gáz vagy szén), illetve nukleáris alapú erőművek termelése jól tervezhető, ezek összhangjának optimalizálása különböző célszoftverekkel történik. Az energiamixben egyre nagyobb súllyal szereplő, időjárásfüggő megújulós egységek (nap- és szélerőművek) termelése azonban leginkább olyan meteorológiai tényezők alapján becsülhető, mint a másnapra várt napsütéses órák száma, a besugárzás mértéke, illetve a szélerősség. Jó időben, általában, viszonylag kis hibahatárral meg lehet tervezni a napelemparkokból érkező áram mennyiségét is, változékonyabb, felhős, ködös időben azonban ez jóval nehezebb feladatot jelent.

A hazai napelemes kapacitások döntő többsége az úgynevezett kötelező átvételi rendszerben értékesít, azaz a KÁT-mérlegkörbe tartozik. Ennek felelőse pedig maga a rendszerirányító, a MAVIR. A KÁT-mérlegkörben közel 1600 megawatt napelemes kapacitás működik, vagyis könnyen belátható, hogy egy hirtelen felhősödés vagy egy nem várt napos időszak jelentős mértékben módosít az előre leadott termelési menetrendeken. Ilyen esetekben a rendszerirányító feladata, hogy a „tervek és a tények” közötti különbséget valós időben kiszabályozza, azaz más hazai forrásból vagy akár az országon kívülről pótolja az adott esetben kieső energiát, illetve bizonyos erőművek termelésének csökkentésével vagy a feleslegessé vált villamos energia külföldre történő kiszállításával kompenzálja a hirtelen belépő napelemes termelést.

A szabályozásban a termelő berendezések mellett a fogyasztók is egyre nagyobb szerepet kapnak, valamint a - megfelelő szabályrendszerek kiépítését és technológiai megvalósulását követően - magukat a napelemparkokat is bevonják majd a le irányú (a termelés csökkentését előirányzó) rendszerszabályozásba.

Amennyiben nem csak az országban, hanem a régióban is számottevő a napsugárzás mértéke, és a növekvő napelemes termelés alacsony fogyasztási igényekkel párosul – főként a hétvégéken és az ünnepnapokon -, akkor negatív árak is kialakulhatnak a másnapi szervezett villamosenergia-piacokon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az áramot megtermelő fizet azért, hogy megvegyék tőle a villamos energiát, hiszen például drágább lenne, ha csökkentené az erőműve teljesítményét vagy leállítaná, majd újra elindítaná azt. Ezen felül pedig a rendszerszintű szolgáltatásban már értékesített berendezéseket sem lehet leállítani

– emelte ki Bányi Gábor, az MVM Partner Zrt. menetrend-kezelési és mérlegkör-irányítási osztályvezetője.

A jövőben várhatóan egyre gyakoribb és nagyobb kihívást jelent majd ez utóbbi helyzet a villamosenergia-piac összes szereplőjére nézve, a megújuló energia hazai és régiós térnyerésével. Éppen ezért a termelési menetrendek készítésében egyre nagyobb szerepe lesz a minél pontosabb meteorológiai modelleknek és előrejelzéseknek.

Előfordul természetesen, hogy a következő napra leadott menetrendtől jelentősen eltér az adott mérlegkör. A fogyasztók valamiért több áramot igényelnek a tervezettnél, esetleg egy vagy több erőműben lépnek fel kisebb-nagyobb üzemzavarok, vagy a megújulók esetében az időjárás nem a várt módon alakul. Ebben az esetben a mérlegkörfelelős a napon belüli piacról történő vásárlással és/vagy a saját portfóliójába tartozó gépegységek indításával tudja pótolni a hiányzó villamosenergia-mennyiséget annak érdekében, hogy a mérlegkör kiegyenlítő energiaárára vonatkozó költségeit minimalizálja. A napon belüli, nem tervezett események kezelésére, így a kiegyenlítő energia költségének minimalizálására, továbbá a mérlegkörtagok napon belüli módosítási igényeinek számossága miatt, az MVM Partner Zrt. – mint mérlegkörfelelős – 24 órás szolgálatot üzemeltet.

Az eltérésre adott reakció másik útja lehet, ha a kieső termelés okozta hiányt fogyasztói oldalon „szabályozzák” az erre alkalmas fogyasztókkal. Az egyelőre csak tesztprojekt formájában létező fogyasztóoldali szabályozás lényege, hogy például egy üzletláncban működő eszközök szabályozásának segítségével már kimutatható fogyasztásváltozás érhető el. Az MVM Partnernél is működik egy olyan pilot, amelyben egy 1 megawatt szabályozásra képes központot alakítottak ki egy áruházláncnál: többek között a világítás, a fűtés és hűtés rövidebb távú átállításával lehet befolyásolni az ottani villamosenergia-felhasználást.

A jövőben jelentős potenciált jelenthet a fogyasztóoldali szabályozás, de ma ehhez még több feltétel is hiányzik. Mivel a fogyasztóknál egyre több a beépített termelőkapacitás, sok helyen találhatók vészhelyzeti generátorok, akár kisebb erőművek, gázmotorok, e fogyasztói kör szabályozásba vonására egyre több vizsgálat zajlik az iparágban

– tette hozzá Bányi Gábor.