Exporthitelezés 2021-ben

Az idei év ismét egy az alkalmazkodási képességet próbára tevő, kihívásokkal teli év volt a gazdasági szereplők számára. Az Önök szempontjából hogyan értékeli 2021-et?

Tavaly ilyenkor azt mondtam 2020-ra, hogy minden idők legaktívabb üzleti teljesítményét nyújtottuk; most, 2021 végén pedig kijelenthetjük, hogy a tavalyi évet is túlteljesítettük. Az a fordulatszámváltást, amit ’20 tavaszán a pandémia miatt elkezdtünk, tovább fokoztuk, úgyhogy a nagyon rövid válaszom az, hogy az EXIM eddigi fennállásának legintenzívebb évét zárjuk. A számok önmagukért beszélnek: a teljes portfóliót nézve 20% növekedést értünk el a tavalyi, akkori rekordévhez képest, így a hitelekkel, garanciákkal, biztosításokkal és tőkebefektetésekkel együtt 2000 milliárd forint feletti eszközállománnyal indulunk neki a következő évnek.

2020-ban minden nyolcadik, folyósított vállalati hitel EXIM-es forrás volt, és a növekedést figyelembe véve erre az évre is hasonló statisztikákra számítok. Egy olyan nagy exportkitettségű országban, mint Magyarországé, ahol – összehasonlításképpen – az export volumene megközelíti a teljes GDP 80%-ának értékét, az exportszerkezetben működő cégek forrásellátása, kockázatmérséklése még inkább szükségszerű. Exporthitel-ügynökségként a krízisidőszakban jelentős hangsúlyt fektettünk az exportőreink belföldi hitelezésére, stabilizálása, mert az ő pénzügyi támogatásuk pillangóhatásként gyűrűzik be a gazdaság legkisebb szereplőnek gazdálkodásába is. 

Nem véletlen, hogy a jegybank programja után a miénk volt a második legkeresettebb gazdaságmentő hiteltermék, 

és a EU átmeneti keretszabályának lazítására pedig nagy számban jelentek meg uniós, illetve fejlett OECD relációk a biztosítási portfóliónkban is.  

Milyen tényezőknek köszönhető elsősorban a sikeres évük? Hiszen Önöknek is nehezített terepen kellett helytállni az elmúlt időszakban. 

Az anticiklikusságnak. Hogy mit értek ez alatt? Egy állami hátterű exporthitel-ügynökség, mint mi, illetve a világon még működő másik 85 az USA-tól Kínáig előtérbe lép akkor, ha gazdasági hanyatlás következik be, ennek mértékét pedig jelentősen befolyásolja, esetünkben értelemszerűen fokozza, hogy mennyire exportorientált az adott gazdaság szerkezete. A belföldi hitelezési tevékenységünk erősödése tehát egy a mindannyiunk számára fájdalmas világegészségügyi-krízisből született gazdasági megtorpanásra adott gyors, és nemzetközi tapasztalatokon alapuló válaszreakció. 

1400 milliárd forint nagyságrendű hitelállománnyal fogjuk zárni 2021-et, ami 25% körüli növekedést jelent az előző évhez képest. 

Ebből, az idén folyósított volumen meghaladja az 550 milliárd forintot, de a garancianyújtási-állományunkat is közel megduplázzuk, megközelítőleg 2500-ra nő az ügyfélszámunk – 90%-os kkv-arány mellett –, ami szintén egy 30% körüli növekedés eredménye. Fontos látni azt is, hogy nem csak belföldön, hanem külföldön is hitelezünk. 

A teljes hitelállomány körülbelül 30%-a külföldi kockázatvállalás, tehát nem a hazai cégeknek, hanem azok exportvevőinek nyújtott hitel annak fejében, hogy magyar cégtől, magyar terméket vagy technológiát, tudást importálnak a világ valamely országában. Mi az időzónák origójában dolgozunk. Jelenleg – a hazai ügyfeleken felül – 62 országban van ilyen konstrukcióban kockázatvállalásunk, tehát amikor a külkereskedelmi ügylet pénzügyi háttere úgy áll össze, hogy a hitelfelvétel terheit, kamatait nem a magyar exportőrre, hanem annak vevőjére telepítettük. 

A pandémia ellenére a portfólió ezen szelete is nőtt mind volumenben, mind pedig a relációk tekintetében. Összességében tehát valóban nehezített terepen álltunk, állunk helyt, de ez a dolgunk, és a számokban realizálódó piaci válasz azt igazolja, hogy jól kalibráltuk a szerepvállalásunkat.

Visszakanyarodva a belföldi, azon belül is a kis- és középvállalatokra, termékszinten mire volt leginkább igénye a piacnak? 

Az év első felében töretlen volt kereslet a rövid és hosszú lejárató forgóeszközhitelekre, azon belül a Kárenyhítő Hitelprogramra, amivel a teljes vállalati vertikumot ki tudtuk szolgálni a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig, azon belül az exportőröktől a beszállítókon át az külpiaci megjelenést még csak tervezőkig. A program augusztus elejéig volt elérhető, akkor a befogadott kérelmek összege elérte – az előtte több lépcsőben megemelt – 700 milliárdos keretet. Ebből több mint 620 milliárd forint már folyósításra is került. 

Az ügyletek típusa nagyon diverzifikált: a legkisebb ügylet értéke nem éri el a 1,5 millió forintot, a legnagyobb pedig 18 millárd, de 90%-ban kkv-ügyfelekkel bővült a portfóliónk a Kárenyhítő program keretében.  Szintén a programcsomag részeként nyílt lehetősége az exportőröknek, hogy a világ bármely pontjára irányuló exportszállításukat velünk biztosítsák, amennyiben halasztott fizetésű megállapodásuk van a partnerrel. Erre korábban az EU-n belül vagy más fejlett országokban nem volt lehetőség, most viszont 18 új, ilyen országreláció jelent meg a biztosítói portfólióban. Megnőtt a cégek kockázatérzékenysége és beépítették ezt pénzügyi eszközt is a gazdálkodási modelljükbe. 

Mindig arra törekszünk, hogy a piaci igényekre ne csak reagáljunk, hanem proaktívan felkészüljünk, ezért tavasszal – az akkor még futó Kárenyhítő programmal párhuzamosan – elindítottuk a Fordulat Beruházási Hitelt, a negyedik negyedévben pedig a külföldi tőkeberuházásokra kialakított termékkoncepciót. Ráfordultunk tehát az új beruházások megvalósításának finanszírozására, legyen szó belföldi vagy akár az országhatáron túl megvalósított beruházásról. Az látszik, hogy az elmúlt lassan két év lehetőségeket, új piacokat is nyitott az exportőröknek, amit ki kell aknázni. A nagyobb piac viszont nagyobb feladatot is jelent, legyen szó akár minőségelvárásokról vagy kapacitásképességről. 

A Fordulat Beruházási Hitel, amit kkv-k vehetnek fel akár 10 éves futamidővel, egy tökéletes megoldás a szükséges fejlesztések finanszírozására: a mostani, folyamatosan növekvő kamatkörnyezetben nyújt fixált kamatot euró alapon 0,1, forint esetében pedig 1,5%-on. Ez a program az EU, állami támogatások nyújtására vonatkozó ideiglenes keretrendszerét használja ki, ami – a jelenlegi tudásunk szerint – 2022. június végéig lesz elérhető, összesen 300 milliárdos keretösszeggel. 

Ha a külföldi beruházásokat, az úgy nevezett FDI projekteket nézzük, két szempontot is ki kell emelni. Az egyik a céges életpálya. Azt szoktam mondani, hogy ha belföldön sikeres egy cég, azt érettséginek tekinthetjük, de ha exportál, az már egyetemi diploma. Ebben az összefüggésben a kifektetés, amikor valaki a felvevőpiacához telepíti a termelést, a PhD fokozat. Ez lehet teljesen új beruházás, vagy a versenytárs, esetleg a korábbi vevő, beszállító partner felvásárlása, tehát a működés horizontális vagy vertikális integráció útján történő hatékonyság és költségoptimalizálása. Másik, ezt erősítő tényező, hogy az elmúlt időszakban megtapasztaltuk, mennyire sérülékenyek a globális ellátási láncok, tehát egy ilyen jellegű beruházás jelentős kockázatcsökkentő lépés a cég hosszútávú stabil működésében.