Hazánkban már népbetegség az elhízás: mi lehet ennek az oka? (x)

Egyesek úgy tartják, hogy a modern világ népbetegsége az elhízás. Ez részben igaz lehet, hiszen a fejlettebb országokban kevésbé beszélhetünk élelmiszerhiányról vagy élelmezési szegénységről – főként a harmadik világ országaihoz képest. Ugyanakkor meg is tudjuk cáfolni ezt az állítást: az igazán fejlett, nyugati világban ugyanis a mértéktelen, odafigyelés nélküli étkezés már közel sem „divat”. Átvette a helyét a tudatos táplálkozás és az egészséges életmód. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy Magyarországon még nem érkezett el egy hasonló fordulat, így nálunk valóban népbetegség az elhízás.

De mégis mi ennek az oka? Mit tehetünk ellene? És egyáltalán: mikor beszélhetünk elhízásról és ez mennyi embert érint kis hazánkban?

Az elhízás matematikája

Az elhízott állapot nem összekeverendő a túlsúllyal, hiszen egy kis túlsúllyal még nincs különösebb probléma, ez nem okozhat súlyos egészségügyi problémákat. Nézzük, honnan tudhatjuk, hogy melyik kategóriába tartozunk! A választ a BMI, avagy a testtömeg-index adja meg. Ezt úgy számolhatjuk ki, hogy a testtömegünket elosztjuk a testmagasságunk tizedes alakjának négyzetével. Avagy: ha valaki 56 kilogramm és 160 centiméter magas, akkor így néz ki a képlet: BMI= 56/1,6x1,6.

Ez alapján az ő testtömeg-indexe 21,875. Ekkor nincs más dolgunk, mint megnézni a testsúly-kategóriákat, és hogy ezeken belül hová esik az adott érték. 18,5-25 között normál a testsúlyunk, 25-30 között túlsúlyról beszélhetünk, 30-35 között I. fokú elhízásról, 35-40 között II. fokú elhízásról, e fölött pedig III. fokú elhízásról.

Elhízás Magyarországon: mi okozza?

A magyar lakosság körében az elhízottak aránya jelenleg nagyjából 62 százalék, ami nemcsak világszinten magas arány, de az Európai Unión belül is. Sőt, ha csak belegondolunk is elképesztően magas ez a szám. De mégis: miért van ez így?

Hagyományok

Lássuk be, a magyar konyha nem kifejezetten kedvező, ha valaki diétázni szeretne vagy akár csak egészségesen étkezni. Nemcsak a zsíros, nehéz ételek, de a rengeteg fűszer és a mértéktelen szénhidrát-bevitel – elsősorban kenyér formájában – is hozzájárulhat a hízáshoz. Márpedig aki általában hagyományos, otthon készült magyar ételeket fogyaszt, az ilyesmit vesz magához nap mint nap. Ez nemcsak az emésztőrendszert és egyéb szerveket – például a vesét – terheli meg, de még a hízáshoz is egyenes út.

Az információ hiánya

Sokan egész egyszerűen azért étkeznek így és azért nem foglalkoznak az elhízással, mert nem tudják, hogy ez milyen problémákhoz vezethet. Már egészen fiatal korunktól azt nevelik belénk, hogy az a jó gyerek, aki mindent megeszik – ezt pedig mostanáig nem sikerült kinőni. Az idősebb korosztályok pedig egész egyszerűen nem tájékozódnak erről vagy nem foglalkoznak vele – ennek az okai pedig több faktorban keresendőek. Van, aki azt mondja, hogy „nekünk már úgyis mindegy”, mások szerint pedig „mindig másról találják ki, hogy egészségtelen”.

Így nemcsak az állami oktatásban résztvevő gyerekek – akikkel otthon sem beszélnek erről – nem ismerik az elhízás veszélyeit, de az idősebb korosztályok sem. Így pedig változást sem lehet elérni a szokásokban.

Alacsonyabb életszínvonal

Bár az utóbbi pár évben javultak az arányok, Magyarországon még mindig viszonylag – az EU-s átlaghoz képest – alacsony az életszínvonal. Abban pedig egyetérthetünk, hogy az egészséges életmód nem olcsó mulatság. Ez tehát azt jelenti, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek inkább az olcsó, laktató ételeket részesítik előnyben, így a kenyeret, krumplit és a pékárukat. Ezek pedig gazdagok szénhidrátban, cukrokban és így kalóriákban is, ráadásul nem is telítenek el hosszú időre, így többet fogyasztanak belőlük.

Egyéb okok

Az fenti okok kifejezetten a magyar társadalomra jellemzőek, de ezek mellett néhány általános okot is találhatunk az elhízásra, ami szerte a világon jelentkezik. Az egyik legáltalánosabb a mozgásszegény életmód, ami hazánkra is igen jellemző. Emellett a különböző betegségek, mint például a pajzsmirigy-problémák is elhízáshoz vezetnek. Ugyanígy az egyes gyógyszerek, például az antidepresszánsok, illetve a szteroidok is. 

Van kiút?

Rögtön szeretnénk leszögezni, hogy igen, van. Nem egyszerű, de járható út az életmódváltás. Ehhez be kell építenünk az életvitelünkbe a rendszeres testmozgást – és nem muszájból, hanem azért, mert jól esik és mert tudjuk, hogy jót tesz. Emellett el kellene kezdenünk odafigyelni az étkezésre is. Kevesebb magyaros étellel, több friss zöldséggel és gyümölccsel rengeteget tehetünk az egészségünkért, és azért, hogy a kilók távozzanak rólunk. Ha gyorsabban szeretnénk eredményeket látni, akkor a zsírégetés témakörébe is érdemes beleásni magunkat. Ebben segíthetnek étrendkiegészítők és vitaminok is.

Mindehhez azonban egy valamire van szükségünk: szemléletváltásra. Arra, hogy tudatosan egészségre neveljük a társadalmunkat, e nélkül ugyanis igen nehéz lesz változást elérni. Mert lehet, hogy van egy bizonyos réteg, amihez elér a testmozgás, a zsírégetés és az egészséges táplálkozás fontossága. De az biztos, hogy a legszélesebb köröket egyelőre elkerülik ezek az igenis fontos információk – amelyek hosszú távon életet is menthetnek.