Hogyan befolyásolja a jó szigetelés a fűtési költségeket? (x)

2022-ben a fűtési költség több okból is megkerülhetetlen kérdés. Az energiaárak elszabadulásával nehezen kiszámítható, hogy mennyi pénzt kell költenünk a jövőben arra, hogy kifűtsük az otthonunkat. Ráadásul környezetvédelmi szempontból sem mindegy, hogy mennyi károsanyag távozik a házunkból, miközben kellemes hőfokra fűtjük fel vagy hűtjük le a lakásunkat.

Szerencsére találunk olyan megfizethető módszereket, amelyekkel jelentősen csökkenthetjük az épület fűtésére (és hűtésére) elhasznált energia mennyiségét. A szigetelés mellett fontos, hogy korszerű, jól szigetelő nyílászárók kerüljenek a házunkba és az is lényeges, hogy a fűtéstechnológiánk is hatékony legyen.    

Ha régebbi a házunk, lényeges, hogy vizsgáljuk meg a nyílászárók állapotát és épületgépészeti szempontból is nézessük át az épületet. És persze vizsgáljuk meg az épület szigetelésének állapotát! Amennyiben elégtelen a szigetelés nem elég vastag, vagy rosszul van feltéve a falra, akkor komoly hőveszteséggel számolhatunk. Az épületből elillan a hő 30 % a födém és a tető irányában, 25-35 % a homlokzati falakon keresztül, 10-15 % a padlón át, a maradék 25-35% pedig a nyílászárókon keresztül. Ha elvégezzük az utólagos homlokozatszigetelést, födémszigetelést, sikeresen megfoghatjuk az elszökő hő 55-65 %-át, és ha ehhez hozzászámoljuk, hogy mennyit nyerünk a modern nyílászárókkal, máris a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át!

Télen a legnagyobb gondot a magas fűtésszámla okozza, nyáron a klíma miatt a villanyszámla. Nem biztos, hogy evidens, de egy épület hűtésére megközelítőleg háromszor annyi energiát használunk el mint a fűtésre! Ha rendesen leszigeteljük a házat, akkor kevesebbet fogjuk használni a klímát. A szigetelés mellett fontos a megfelelő árnyékolás is, a kettő kombójával akár 5-7 °C-kal is csökkenthetjük a lakások belső hőmérsékletét.

Milyen vastag legyen a szigetelőanyag?

Mondhatnánk, hogy az attól függ, de nem mondjuk. Láthatunk ma is olyan épületeket Magyarországon, ahol szemrebbenés nélkül felragasztották az 5 centi vastag hungarocellt  homlokzati szigetelés gyanánt. Ez azért baj, mert ezzel az erővel 14 centis táblákat is ragaszthattak volna, nem az anyagköltségen fog múlni a költség jelentős része, hanem az állványozáson és a munkadíjon. Ma már szerencsére egyre inkább terjed a 10-14-15 centis vastagság. A skandináv országokban, hűvösebb az időjárás, (és olcsóbb ugyan a gáz), náluk jellemzően 20 cm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak. A tetők szigetelésénél szakemberek ajánlása szerint a legjobb megoldás, ha legalább 20 -25 cm vastag szigetelőanyaggal kalkulálunk.

Figyeljünk a szakszerű felhelyezésre!

A homlokzati szigetelés látszólag egyszerű munka, de azért sok buktatója lehet. csak akkor fogjunk hozzá saját magunk, ha kitanultuk a technológiát, különben könnyen elkövethetünk néhány hibát.

Tipikus hiba szokott lenni, hogy a szerkezeti elemek illeszkedésénél (jellemzően a födém és a homlokzat találkozásánál) kimarad a szigetelés, vagy vékonyabb anyaggal oldják meg a szigetelést. Ebben az esetben kellemetlen folyamatok indulhatnak meg, a hő ezeken a pontokon igyekszik eltávozni az épületből, penészfoltok keletkeznek a falon és a szigetelés hatékonysága is sokkal gyatrább lesz.   
Nemcsak a hatályos építésügyi szabályok határozzák meg, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az épületszerkezetnek, építőanyagnak, ez a ház komfortos használata és az energitakarékos használat szempontjából is nagyon lényeges kérdés. Érdemes előzetesen utánajárni, hogy melyik anyagnak milyen adottságai vannak!  
A kivitelezés során nagyon fontos, hogy ne térjünk el az előzetesen meghatározott építőanyagtól (pl. csak a megfelelő vastagságú, minőségű homlokzati szigetelést engedjük feltenni a homlokzatra!), ha mégis más anyaggal kellene tovább dolgozni, mindenképp egyeztessünk az energetikus szakértőnkkel, tervezőnkkel!    

És a födémnél?

A födém-, a tetőtér- vagy a tetőszigetelésnél van néhány eset, amikor a hagyományos szigetelést csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet alkalmazni. Ilyenkor érvényesül a fújható hőszigetelések óriási előnye, mégpedig hogy résmentes szigetelést biztosítanak, nehezen elérhető helyekre tökéletesen alkalmazhatóak mint pl. tetőzugok. Ha a padláson sok a beugró, cikk-cakk, kémények helyezkednek el, vagy gépészeti szigeteléssel ellátott födémmel van dolgunk, nem lehet szakszerűen alkalmazni hagyományos táblás vagy tekercses szigetelőanyagot. Kiválóan alkalmazható a fújható szigetelés akkor, ha nehezen elérhető vagy nem terhelhető padlásfödémeket kell szigetelnünk (pl. borított fafödémek vagy a könnyűszerkezetes házak).

Ahogy a legtöbb építőipari területnél megszokhattuk, a szigetelés ára is sok mindentől függ: a szigetelőanyag típusától, vastagságától, az sem mindegy, hogy mennyi időt vesz igénybe a kivitelezése, mennyi segédanyag kell a rendszerhez. Az sem mellékes kérdés, hogy milyen állapotban van a meglévő szigetelés, ki kell-e szedni vagy maradhat bent, milyen állapotban van a fólia. Szükséges-e a fóliacsere, kell-e járófelület vagy csak tárolni szeretnénk a padláson? Milyen típusú a meglévő cserép és még folytathatnánk a sort. Újfent érdemes leszögezni, hogy ha már rászántuk magunkat a hőszigetelésre, akkor a vastagságon nem érdemes spórolni. Arányaiban annyival nem kerül többe egy vastagabb anyag, mintha majd 5-10 év múlva újra hozzá kell nyúlni, mert addigra már nem bizonyul elég hatékonynak a szigetelés.

Javulhat az épület energetikai besorolása 

Mielőtt belevágnánk a ház felújításába, érdemes egy energetikai szakértővel felmérni a ház energetikai gazdaságosságát, és azt, hogy hol veszítjük a legtöbb hőt. A jelenleg aktuális előírások szerint a háznak el kell érnie legalább a BB besorolást, az nem baj, ha ennél magasabb, vagyis AA, AA+ vagy AA++ besorolású lesz az épülő ház. Ha újépítésű házat tervezünk, akkor fontos, hogy az új magyar szabályok értelmében 2022. július 1-től az energiahordozók legalább 25%-ának megújuló energiaforrásból kell származnia! A korábbi szabály a 2021. január 1. után épített házakra vonatkozott, azonban a szabálymódosítának köszönhetően másfél év haladékot kaptak az új építésű házak, vagyis, hogy 2022. június 30.-a után kell teljesíteniük az új előírásokat.

Éljünk energiatudatosan!

Sokat beszélnek mostanában az energiatudatos otthon megteremtéséről. De ezt nem csak a szavak szintjén érdemes komolyan venni. Nem mindegy, hogy mekkora egy családi ház vagy lakás károsanyag-kibocsátása, mennyi energiát pazarolunk el azzal, hogy egy szigeteletlen épületben tengődve télvíz idején az “utcát fűtjük”.

A házak, lakások (akár utólagos) szigetelése, a korszerű nyílászárók vagy a megújuló energiaforrásból (napenergia, hőszivattyú, biomassza, esetleg vízenergia, szélenergia) származó elektromos áram, melegvíz és fűtési technológia mind fontos összetevői egy energiatudatos, huszonegyedik századi otthonnak. Amennyiben ezeket a szempontokat figyelembe vesszük az otthonunk kialakítása vagy felújítása során, akkor nemcsak energiatakarékos, környezetbarát, de kifejezetten komfortos lakóhelyet tudunk magunknak és családunknak biztosítani.