Teljes fordulaton pörög az újraiparosítási hitelprogram (X)

Rekordévet zárt 2022-ben az állami tulajdonú EXIM, a bank által nyújtott hitelek értéke elérte az 567 milliárd forintot. Minek tudható be ez a kiemelkedő volumen?

Az előző évre, különösen is az első részére, még rányomta a bélyegét a járványhelyzet. Már látszott a pandémia vége, de ezzel együtt az is, hogy a cégeknek pénzügyi segítségre van szükségük az újrainduláshoz. Ebben az időszakban nagyon jelentős volt a kis- és középvállalkozói szegmenst érintő hitelaktivitás, és nagyrészt ennek volt köszönhető a jó első féléves teljesítményünk. A második fél évben pedig már a háború, a szankciók és az energiaválság okozta gazdasági visszaesés, valamint a jócskán megemelkedett kamatok miatt volt szükségük a vállalatoknak kedvezményes finanszírozásra. A hitelkamatok szintje olyan magasra emelkedett, hogy az év végére támogatott hitelezés nélkül a vállalati forinthitelezés gyakorlatilag teljesen leállt volna. Ezért is volt kiemelt szerepük az EXIM Magyarország termékeinek, s már most látszik, hogy 2023-ban minden bizonnyal felülmúljuk az előző évi rekordteljesítményt. Mindezt anticiklikus működésünkkel összhangban azért tesszük, hogy a magyar gazdaság a helyzethez képest stabil növekedési pályán tudjon maradni.

Milyen érdeklődés övezte a Baross Gábor Újraiparosítási Programot, amelyet az EXIM közreműködésével bonyolít le a kormány az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került vállalatok megsegítése érdekében?

Az említett kamatkondíciók, a vállalati finanszírozás ellehetetlenülése miatt nagyon nagy várakozás előzte meg a programot. A kereslet pedig olyan nagy volt iránta, hogy ezt látva az eredetileg meghirdetett 700 milliárd forintos keretösszeget a kormány márciusban 1000 milliárd forintra emelte. Ez azt jelenti, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási Program a valaha volt egyik legnagyobb hitelprogram Magyarországon. Az EXIM a keretösszegből már több mint 500 milliárd forintra szerződött le, ami szintén jól mutatja, hogy rendkívüli igény mutatkozik a vállalatok részéről a jelenlegi piaci helyzetben is jó feltételeket nyújtó finanszírozási formák iránt. Számításaink szerint az év hátralévő részében az 1000 milliárd forint csaknem teljes egészét folyósítjuk. A keretből 600 milliárd forint forgóeszköz-finanszírozási, 400 milliárd pedig beruházási hitel. A kedvezményes finanszírozási lehetőséggel túlnyomórészt feldolgozóipari szereplők éltek, amelyeket nagymértékben sújtott az energiaválság. Úgy látjuk, hogy az államilag támogatott, célzott vállalati hitelekkel számottevően enyhíthető a növekedési veszteség, a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram közel 1,0-1,2 százalékkal járulhat hozzá a 2023-as GDP-növekedéshez.

A magyar külpiaci terjeszkedést elősegíteni hivatott EXIM-nél hogyan látják, milyen földrajzi és milyen gazdasági irányban igyekeznek kitörni a hazai vállalkozások, azaz jellemzően merre keresik az exportlehetőségeket, és mely iparágakban? Mik a jellemző tendenciák ezen a téren?

A magyar export túlnyomó része, 85-90 százaléka az európai uniós tagállamokba irányul, így értelemszerűen a magyar cégeknek is ezek az elsődleges célországai. Az EU-n kívül elsősorban a balkáni és észak-afrikai országokkal bonyolítanak le jelentős exportot a magyar vállalatok. De megemlíteném Közép-Ázsiát is, amely nagyon gyorsan fejlődő térsége a világnak, nem véletlenül nyitott az EXIM is külképviseletet Kazahsztánban. Az ágazatokat tekintve az látszik, hogy a legfontosabb exporttermékeink a feldolgozóiparhoz köthetők, de a mezőgazdaság és a gyógyszeripar is jókora súlyt képvisel. A célunk az, hogy minél több olyan magyar cég legyen, amely nemcsak egy beszállítói lánc tagjaként vesz részt az exporttevékenységben, hanem saját jogán, egy önálló márkával képviselteti magát külföldön.

Ügyfélkörükről mi mondható el: inkább kis- vagy inkább nagyvállalatok alkotják a hiteligénylők többségét?

A nemzetközi piac felé nyitni kívánó kis- és középvállalatok aránya folyamatosan nő. Közel háromezer ügyfelünk van, a 90 százalékuk kis- és középvállalkozás. A Baross Gábor-hitelprogram esetén azt szerettük volna, ha a támogatott hitelei a kkv-k mellett a nagyvállalatok részére is elérhetők lennének. A számok azt mutatják, hogy kis- és középvállalkozások irányából nagyobb volt az igény ezekre a termékekre, a jóváhagyott hitelkérelmek 73 százaléka hazai kis- és középvállalkozásoktól származik.

Egy külpiaci nyitást, külső forrás bevonását tervező cégnek hogyan érdemes elindulnia az ügyintézésben? Személyesen az EXIM-nél, vagy inkább a kereskedelmi bankok refinanszírozása a jellemző?

Nagyobbrészt kereskedelmi bankokon keresztül hitelezünk, tehát ezekben a pénzintézetekben igényelhetők EXIM-termékek. Ha egy cég ki akar lépni a nemzetközi színtérre, és az EXIM-től szeretne ehhez pénzügyi segítséget igénybe venni, akkor elsőként valószínűleg egy beruházási hitellel érdemes kalkulálnia. A következő lépés lehet az exportpiacon való megjelenéskor – különösen, ha a célország nem egy fejlett állam – valamely biztosítási termék igénybevétele, amellyel csökkenthető a vevő esetleges nem fizetésének a kockázata. Ha pedig megtalálta a számításait a vállalkozás az adott külpiacon, akkor a kormány kifektetési stratégiájával összhangban valamilyen külső beruházásra is igényelhető EXIM-hitel. Vagyis a kezdetektől, az exportpiacokra való kilépés elhatározásától egészen akár a külföldi telephelyig és működésig végig tudjuk kísérni a finanszírozási és biztosítási termékek teljes palettájával a vállalatokat.

Az EXIM jellemzően úgy él az emberek fejében, mint ami kifejezetten exportcélok finanszírozására jött létre. De ha jól értem, például a Baross Gábor Újraiparosítási Program is egy olyan konstrukció, amely nem csak exportáló cégek számára vehető igénybe.

Így van, az EXIM már rég túllépett azon, hogy kizárólag exportcélokat segítsen elő hitelekkel, biztosításokkal. Már a koronavírus-járvány alatt megkezdtük nagy volumenben az általános célú vállalatfinanszírozást. Ennek az volt az oka, hogy jól bejáratott rendszert építettünk ki a kereskedelmi bankok és a központi költségvetés között, így gyorsan tudunk eljuttatni támogatott hiteleket a vállalkozásokhoz. A pandémia alatt az időtényező nagyon fontos volt, ezért is döntött a kormány az EXIM kiemelt szerepvállalása mellett. A járvány lecsengése után a most futó Baross Gábor-hitelprogram szintén nem szűkíti le az igénybe vevők lehetséges körét az exportáló vállalatokra, hanem minden olyan magyar cég számára elérhető, amelyet az energiaválság hátrányosan érintett.