A leggyakoribb hibák szakmai önéletrajz írása során (X)

Míg a korábbi időszakokban szakmai önéletrajzot, vagyis korszerűbb nevén CV-t elsősorban a különböző fehérgalléros, tehát szakképzettséget igénylő, középvezetői és vezetői, irodai munkák esetében követeltek meg a munkaadók, addig mára ez is megváltozott. Annak lehetünk tanúi, hogy ma már a vállalatok a betanított gyártósori munka esetében is gyakran kérnek a jelöltektől egy írásos bemutatkozást.

Az önéletrajzírás, annak kinézete, formája, terjedelme az idők során folyamatosan változott, nyilvánvalóan idomulva a kor változásaihoz. Így például a kilencvenes évek előtt, tehát a számítógépek tömegesebb elterjedése előtti időszakban a legtöbben fogtak egy franciakockás papírlapot, és kézzel írták meg az önéletrajzukat. A kicsit igényesebbek vagy akik rendelkeztek ilyen eszközzel, azok írógépen készítették el ezt a dokumentumot.

Évszázadunk harmadik évtizedére pedig, mondhatni, összetetté vált a helyzet. Nem csak egyféle szakmai önéletrajz létezik, az egyes munkakörök, munkaadók másféle formát és stílust várnak el. Az álláskeresők dolgát jelentősen megkönnyítik az olyan alkalmazások, amilyen a CVMaker. 

Ezeken a honlapokon ugyanis válogathatsz a különböző előre elkészített sablonok közül. Nincs más teendőd, mint átnézni a kínálatot, kiválasztani azt a formát, amely az adott szituációban számodra szükséges, és a kész sablont megtölteni tartalommal. Persze, a forma mellett a tartalom is komoly súllyal esik latba, ezért a folytatásban bemutatjuk azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket mindenképp érdemes elkerülni.

Az adott munkához az adott önéletrajztípus

Mielőtt azonban rátérünk ezekre a buktatókra, nézzük röviden a leggyakoribb CV-fajtákat.

A klasszikus, legrégebb óta ismert és használatos forma az időrendi önéletrajz. Ez egy könnyen áttekinthető típus, amelyben az alapvető adataink mellett az eddigi munkahelyeinket, tanulmányainkat és egyéb említeni kívánt eredményeinket soroljuk fel, mégpedig fordított időrendi sorrendben, vagyis a legújabbtól a legrégebbi munkáig.

Korszerűbb fajtának számít a kompetenciaalapú CV. Ebben nem a részletek pontos felsorolására összpontosítunk, sokkal inkább arra, hogy milyen tudással, gyakorlattal, készségekkel rendelkezünk. Ezt a típust akkor érdemes használni, ha mondjuk nem dolgoztunk folyamatosan, ezért zavaróak lehetnek a szünetek a felsorolásban.
Létezik a kombinált önéletrajz is, ami valójában a fenti kettőnek a keveréke. Ha ezt a formát választjuk, arra kell figyelnünk, hogy tömörebbnek kell lennünk, ellenkező esetben terjengős anyagot készítünk, amit jó eséllyel nem fognak elolvasni az elbírálást végző személyek.

Mivel a mai időkben létezik számos formabontó munkahely és szakma is, gyakran elvárják a jelöltektől a kreativitást már az első lépésben. Ha valaki igazán szeretne kitűnni a jelentkezők tömegéből, akkor megteheti, hogy egy rövid videós jelentkezést készít és küld be, amelyben kreatívan, egyéni módon mutatkozik be. Ha jól csinálja, biztosan felkelti a figyelmet.

Vizualitás, helyesírás, terjedelem

Térjünk rá akkor a leggyakoribb hibákra, amelyeket a humán erőforrással foglalkozó szakemberek szerint a pályázók elkövetnek.

Sokan nem tartják fontosnak, pedig az, ezért első helyen kell megemlíteni a helyesírást. Ha hibás helyesírással küldi be valaki a jelentkezését, ezzel azt üzeni, hogy nem különösebben figyel a részletekre, hanyag, ezért jó eséllyel már az első körben kiesik a pályázók közül.

Ehhez kapcsolódik közvetlen módon a pontosság is, amit talán nem is kell túl hosszan ecsetelni. Ha hibásan adjuk meg a kapcsolatfelvételi adatainkat vagyis a telefonszámunkat, e-mail-címünket, akkor el se tudják érni a jelöltet, és nem fognak azon gondolkodni, hogy vajon melyik számot vagy karaktert gépelhette félre a jelölt.

Hasznos tanács, hogy az önéletrajz mindig egyes szám harmadik személyben íródjon, személyes névmások nélkül. Hogy egy példát is adjunk erre, a „befejezett varrónói tanfolyam”, sokkal jobban hangzik, mint az, hogy „varrónói tanfolyamot fejezett be”.

A következő kulcsszó az őszinteség. Ha nem tudsz angolul, ne írj be B2-es szintű tudást és persze olyan munkahelyeket se, ahol nem dolgoztál. Mindezt a munkaadó ellenőrizni tudja, és kellemetlen érzés, ha rajtakapnak ezen a mellébeszélésen.

A terjedelem kiemelten fontos kérdéskör. Nyilván egy pályakezdő esetében nem jelent gondot rövid és tömör önéletrajzot írni, de egy 25-30 éves karrierrel rendelkező személynél már nehezebb ez a feladat. Az utóbbi esetben általában az a legjobb megoldás, ha a jelölt csak a legutóbbi néhány munkahelyét sorolja fel, vagy pedig azokat emeli ki, amelyek az adott munkahelyhez a legfontosabbak.

Végezetül még egy fontos tanács: nem létezik univerzális, minden pályázatnak megfelelő önéletrajz. A jelentkezést minden esetben igazítani kell az adott pályázati kiíráshoz, hogy a jelölt képességei a lehető legjobban illeszkedjenek a munkahely elvárásaihoz.