Az eddigi napi 400 ezer hordó helyett, májusban már napi 432 ezer hordóval emelik az összesített kitermelést – döntöttek a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagországai, valamint a szervezeten kívüli országok képviselői csütörtökön (együttesen: OPEC+).
Az amerikai WTI-típusú nyersolaj jegyzése kora délutánig több mint 5 százalékkal, 102 dollár alá, míg az északi-tengeri Brent 5 százalékkal 108 dollár alá zuhant. Ebben azonban nem az említett döntés játszott meghatározó szerepet, hanem azok a hírek, melyek szerint Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke minden korábbinál nagyobb mértékben, 180 millió hordóval csökkentené az amerikai vészhelyzeti tartalékot, hogy megfékezze a szakadatlanul növekvő árakat. Ennek ellenére később újra felfelé indultak az árak.
Hat hónapon belül ez már a harmadik alkalom lenne, hogy az Egyesült Államok megcsapolja biztonsági tartalékát, és a második azóta, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát. A tervezett lépést egyébként a CNBC által megkérdezett Varga Tamás, a PVM Oil Associates elemzője, kétségbeesés szülte megkérdőjelezhető kimenetelű intézkedésnek nevezte.
Az energetikai elemzők arra számítottak, hogy az OPEC+ egy szerényebb havi emelést fog jóváhagyni, annak ellenére, hogy a legnagyobb fogyasztók folyamatos nyomás alatt tartják a csoportot a gazdasági fellendülés elősegítése érdekében.
Az olajárak az utóbbi időben közel történelmi csúcsukra emelkedtek az ellátási zavarok miatti aggodalmak következtében, miután az Egyesült Államok és nemzetközi szövetségesei gazdasági szankciók sorát vetették ki a világ harmadik legnagyobb olajtermelőjére, Oroszországra, mivel utóbbi lerohanta Ukrajnát. Az orosz a globális kínálat mintegy 7 százalékát teszi ki, ezért nem csoda, hogy a Brent március első felében rövid időre több mint egy évtizedes csúcsra, hordónként 139,13 dollárra emelkedett.
Az OPEC+ jelenleg a koronavírus-járvány miatt 2020 áprilisában bevezetett napi 10 millió hordónyi rekord mértékű kínálatcsökkentés feloldásán dolgozik. Elemzők ugyanakkor egyre sűrűbben teszik szóvá, hogy a már hónapok óta tartó kitermelésnövelés részben írott malaszt marad, mivel általában hozzávetőlegesen csupán a többlet nagyjából fele realizálódik, vagyis különböző műszaki-technikai problémákra tekintettel alig több mint nagyjából 200 ezer hordóval tudják valóban megemelni a kitermelt mennyiséget.
Közben csütörtökön megjelent a Reuters által 40 közgazdász és elemző részvételével elkészített felmérés is, mely szerint a szakértők a Brent átlagos idei árát az előző felmérésben szereplő 91,15 hordó/dollárral szemben már 103,07 dollár/hordóra várják. Az amerikai, WTI-re vonatkozó 2022-es konszenzus szintén meredeken, hordónként 98,49 dollárra emelkedett a korábbi 87,68 dollárról.
A képet pedig tovább árnyalja, hogy egyre késik az Irán és a világhatalmak közötti atomalku, amely az iráni nyersolaj visszatérését jelenthetné a világpiacra, és így enyhíthetné az ellátási gondokat.
Suvro Sarkar, a DBS Bank vezető energetikai elemzője pedig az OPEC+ kényes helyzetét hangsúlyozta, hiszen éppen Oroszország a termeléscsökkentési megállapodás egyik legfontosabb nem OPEC-tag aláírója – mondta.
A megkérdezettek megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy mikorra várható a kereslet és a kínálat egyensúlya a piacon, a becslések 2022 második felétől 2024-ig terjedtek. Az viszont biztos, hogy erről szó sem lehet, mielőtt az ukrajnai háború be nem fejeződik - mondta Frank Schallenberger, az LBBW árupiaci-kutatási vezetője.
Olajat öntene a piacra az USA, de a rekordmennyiség se lesz elégAz OPEC+-csoport várhatóan nem nyit több olajcsapot ülésén, és ma jön az orosz energiarubel-döntés is. |
