Tízből hatan a jelenlegi kormányra szavaznának

Tízből hat magyar Orbán Viktort támogatja – írta kutatásáról beszámolva az Alapjogokért Központ csütörtöki közleményében. Mint írták, Orbán Viktor támogatottsága március közepére jelentősen emelkedett, 

az aktív magyar választók 61 százaléka mondta ugyanis azt, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni, Márki-Zay Pétert viszont csak 26 százalékuk.

Amíg a hivatalban lévő kormányfő népszerűsége rendre 50 százalék fölött volt az utóbbi 16 hétben, addig baloldali kihívójának támogatottsága 22 és 28 százalék között mozgott, és az ukrajnai háború kitörése óta is stagnál.

Az országosan reprezentatív kutatások 2021 utolsó hat, illetve 2022 első tíz hetében mérték fel azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet az aktív szavazók hány százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni. 

Úgy fogalmaztak, hogy a 2010 óta hivatalban lévő kormányfő népszerűsége az ukrán–orosz konfliktus kirobbanását követően ismét erősödni tudott, az őt támogató aktív választók aránya az utóbbi két hétben 52-ről 61 százalékra emelkedett.

A regnáló miniszterelnökkel szembeni hátrányát Márki-Zay Péter viszont nem tudta lefaragni – írja a közlemény. A hódmezővásárhelyi polgármester támogatói köre 2021 novembere óta stagnál: 22–28 százalék mondta azt a felmérésekben az elmúlt 16 adatfelvételkor, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni, legutóbb 26 százalék. 

Az Alapjogokért Központ azt írta, hogy a 18–29 évesek 48 százaléka Orbán Viktort szeretné miniszterelnöknek és csak 34 százalékuk Márki-Zay Pétert. De a fővárosiak is 45-42 arányban a hivatalban lévő kormányfő pártján állnak, míg a községben élők körében 72-15 ugyanez az arány – írták.

Az intézet szerint Márki-Zay Péter lemaradása azért lehet még mindig ilyen tetemes, mert a szomszédban zajló háború kirobbanása előtt és azt követően is hibát hibára halmozott, majd utólag nem győzött magyarázkodni. Hozzátették: az utóbbi két hétben ráadásul javaslatot tett arra, hogy Magyarország küldjön katonákat és fegyvereket az ukrajnai háborúba, a kárpátaljai magyarokat pedig oroszbarátsággal vádolta meg, veszélyeztetve ezzel a biztonságukat.

Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásai 2021. november 15. – 2022. március 10. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készültek. Az egyenként 1000 tagú minták reprezentatívak a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozásokat nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján egyenlítették ki.