Javuló alkupozíciók az ingatlanpiacon

Az ingatlanhirdetési portál az oldalon hirdető magánszemélyektől az eladást követően mindig megkérdezi, hogy mennyiért kelt el a meghirdetett ingatlan, így 2018-ban több ezer tranzakció alapján körvonalazódott az átlagos alku mértéke. A fővárosban az idén átlagosan 3 százalékot lehetett alkudni az eladásra kínált használt lakások árából, ami összegszerűen 1,07 millió forintot jelentett.

Eltérőek a trendek a fővárosban

A különböző kerületekben lakástípustól függően 0,7-5,3 százalék között volt az áralku mértéke. “Ez egy kicsit szélesebb sávot jelent a tavalyinál, akkor ugyanis 2,6-4,6 százalékkal tudták lejjebb szorítani a lakások árát a vevők” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember szerint az emelkedő ingatlanárak miatt a vásárlók egyre inkább a külső kerületekben keresnek eladó ingatlanokat, illetve olcsóbb ingatlantípusok iránt érdeklődnek, ez pedig korlátozza az alkupozíciójukat is.

A számokból az is kiolvasható, hogy már nem lehet bármilyen ingatlant bármilyen áron értékesíteni, mivel a drágább kerületekben és a nagyobb értékű ingatlanok értékesítésekor az eladóknak a többet kell engedniük a kínálati árakból

- tette hozzá Balogh László. A fővárosi panellakások áraiból idén átlagosan csak 2-2,6 százalékot tudtak lefaragni a vevők. A XV. kerületi paneleknél még ennél is kisebb a vásárlók mozgástere, mindössze 1,5 százalékkal ment lejjebb a végleges eladási ár a meghirdetetthez képest. A budapesti családi házaknál más a helyzet, ezeknél átlagosan akár 4 százalékot is elérheti az alku mértéke, de van olyan kerület, például a XX., ahol 6-7 százalékkal is csökkentették az árakat.

Ennyit alkudhat a nagyvárosokban

Az országos lakáspiacon az elmúlt 1-1,5 évben a megyei jogú városok megkezdték a felzárkózást, ez a kereslet és a kínálat bővülése mellett az árak emelkedésén is látható. A megyei jogú városokban az ingatlan.com adatai szerint a tégla- és panellakások áraiból átlagosan 3 százalékot, közel 600 ezer forintot engedtek az árból az eladók, a családi házak esetében pedig majdnem 7 százalékos volt az átlagos alku mértéke, ami 1,7 millió forintos árengedménynek felel meg.

Ahogy a budapesti kerületek esetében, a megyei jogú városok közötti is vannak jelentős eltérések az alkupozícióban.

Az ingatlan.com elemzése szerint Egerben és Zalaegerszegen nem nagyon tudtak a vevők alacsonyabb árat elérni a tégla lakások esetében. Ezzel szemben Salgótarjánban átlagosan több mint 6 százalékot is engedtek az árból az eladók. “Ez a megyei jogú városok között a legmagasabb érték, ami azzal magyarázható, hogy a városban az országos átlaghoz képest visszafogottabb a kereslet a használt lakások iránt” – tette hozzá Balogh László.

Az ingatlan.com szakértője szerint az elmúlt 2-3 évben Budapesten és a nagyvárosokban a vevők fizetőképessége lassabban nőtt a lakásáraknál, ezért a lehetséges alku mértéke annál magasabb minél drágábban hirdetnek meg eladásra egy ingatlant.

Szintén nagyobb az alkupozíciója a vásárlóknak akkor is, ha az eladónak valamilyen oknál fogva – például továbbköltözés miatt – sürgőssé válik a lakáseladás. A vevők egymásra licitálása, és az, hogy a hirdetési árnál drágábban tudnak eladni egy ingatlant ma már kifejezetten ritka jelenség

– fejtette ki Balogh László. Végül hozzátette, erre tipikusan akkor kerül sor, hogyha egy ingatlant az átlagos kínálati áraknál 20-30 százalékkal olcsóbban hirdet meg valaki, ez viszont csak az esetek kevesebb mint 1 százalékában fordul elő.