Az elmúlt években lassan már hozzászoktunk, hogy egy euró 310 forintba kerül. A magyar fizetőeszköz árfolyama május végén aztán kitartó gyengülésbe kezdett, egy hónappal később az euró már 318 forint körül járt, majd egyre gyorsuló ütemben gyengült, átlépve a 330 forintos határt is. Július elején aztán egy kicsit visszaerősödött, most a 325 forint körüli sávban mozog. Vagyis fél év alatt majd’ 5 százalékkal gyengült a forint – számol be közleményében az OTP Ingatlanpont.
Budapesten egy jó környéken lévő, újszerű állapotú, három szobás lakás nem számít kirívóan drágának, ha 60 millió forintba kerül.
Május közepén ezért a lakásért 193 ezer eurót kellett volna fizetni, míg július első napjaiban 182 ezret – a különbség 11 ezer euró, mintegy 3 és félmillió forint.
A befektetési céllal lakást vásároló külföldiek ennyit spórolhattak, ha másfél hónappal később vettek lakást. Mivel a fővárosi lakásvásárlások becslések szerint közel 10 százalékában külföldiek a vevők, akadhatott pár száz vagy ezer ember, aki az árfolyam ingadozás miatt jól kereshetett.
Az árfolyamváltozás jól jött azoknak is, akik például úgy adták bérbe az ingatlanjukat, hogy euróban kötötték ki a bérleti díjat
– mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „Ilyen bérleti szerződés szép számmal akad a felkapottabb fővárosi kerületekben, ahol sok a külföldi bérlő. A bérbeadók most több forintot kapnak kézhez pusztán az árfolyammozgás miatt.” Például egy 2500 euróért kiadott budaligeti családi ház bérlői tavasszal – átszámítva – 775 ezer forintot fizettek, most 28 ezer forinttal többet.
Azok a magyarok azonban – és ők vannak többségben –, akik nem euróban szerzik a jövedelmüket, és forintban fizetnek, eladandó vagy megvásárolandó lakásuk átértékelődéséből nem sokat éreztek. A forint árfolyamváltozása csak közvetett módon és lassan épül be a mindennapokba például az infláció révén.
Egy pénznem más pénznemhez viszonyított értékvesztése – a közgazdasági tankönyvek szerint – előbb-utóbb a jegybanki alapkamat emelkedését vonja maga után, az importáruk révén pedig az árszínvonalat is növeli.
Ilyen gazdasági helyzetekben előkerül az ősrégi tapasztalat: a legbiztosabb befektetés az ingatlan. Annál is inkább, mert semmi jel nem utal arra, hogy a magyarországi ingatlanok értéke csökkenne – éppen ellenkezőleg, továbbra is áremelkedéssel lehet számolni, ha hosszabb távon lassuló ütemben is.
Ráadásul ma még igen kedvező fix kamatozású hiteleket is fel lehet venni – kezdetben ezek drágábbak is lehetnek, 5-10 éves távlatban azonban bizonyosan megéri ezeket választani. Nem kell nagyon bonyolult műveleteket elvégezni ahhoz, hogy lássuk:
egy most megvásárolt lakás bérbeadása – bár kétségkívül igényel némi munkát, figyelmet, utánajárást – éves szinten még mindig 5-6 százalékos tiszta bérleti hozamot eredményezhet.
(Úgy számítjuk a hozamot, hogy az már tartalmazza a kezdeti költségeket, az adózást és a lakás állagának romlását, de nem veszi figyelembe az esetleges árváltozásából eredő értékkülönbözetet.) Ameddig tehát a pénzpiaci kamatok nem fogják biztosítani az évi 4-5 százalékos hozamot, addig mindenképpen megéri bérbeadás céljából vásárolni egy ingatlant, amely ráadásul biztosan meg is tartja, esetleg még növeli is az értékét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.