Indul az egyetemisták rohama az albérletekért

A kereslet a diákok részéről az egyetemi és főiskolai kampuszok környékére irányul. Budapesten a BME, a Corvinus, az ELTE, a SOTE létesítményeinek elhelyezkedése miatt a belvároshoz közeli, jó tömegközlekedéssel rendelkező városrészek a kedveltek, különösen a VII., VIII., IX. kerület, illetve a XI. kerület

– mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője. Az egyetemi városokban is a kampuszokhoz közeli, jó közlekedéssel rendelkező ingatlanok a legkeresettebbek, a legfelkapottabb környékeken az árak is magasabbak.

Budapesten egyszobás lakást átlagosan havi 96 ezer és 116 ezer forint között lehet bérelni, elhelyezkedésétől függően, míg a vidéki nagyvárosokban már 73 ezer forinttól elérhető egy kis garzon.

„A magas árak és a költségek megosztása miatt ugyanakkor jellemző a közösségi lakáshasználat a hallgatók körében, azaz összeáll 2-4 fő, és közösen bérel egy nagyobb lakást” – mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője.

A diákok, fiatal pályakezdők, az egyetemi élet során összeszokott baráti társaságok elsősorban anyagi megfontolásból választják a közös életet: egy 140-160 négyzetméteres lakást közösen bérelve egy főre vetítve lényegesen olcsóbb a lakhatás, mint önállóan egy kis lakást bérelve. Hozzáteszi:

a hasonló, közös bérlésre alkalmas 2-3 szobás lakások átlagos bérleti díja a fővárosban havi 144 ezer és 253 ezer forint között mozog, míg a vidéki nagyvárosokban átlagosan 112 ezer forint havonta. Aki csak szobát szeretne bérelni, a vidéki nagyvárosokban átlagosan havonta 40 ezer, Budapesten 52 ezer forintot kell átlagosan fizetnie.

Az egyetemisták nagy bánatára jelentősen nőttek az albérletárak az elmúlt években. Míg 2009-ben a VI. kerületben átlagosan 1798 forintot kértek el négyzetméterenként a bérlőktől az Otthon Centrum adatai szerint, addig 2018. első félévében ez a szám 3139 forint volt. Ez pedig azt jelenti, hogy míg 2009-ben egy 40 négyzetméteres ingatlan bérlése ebben a kerületben 71 920 forintba került átlagosan, addig idén már 125 560 forintot kellett fizetnie annak, aki Terézvárosban szeretne egy garzont bérelni. Az árak kivétel nélkül minden kerületben jelentősen emelkedtek.

Bérlés helyett érdemes lehet lakást vásárolni

Mivel a bérleti díjak gyakran azonos vagy nagyobb összeggel terhelik a családi kasszát, mint egy lakásra felvett hitel törlesztőrészletei, sok család dönt inkább úgy, hogy hitelből lakást vásárol az egyetemista gyermek számára albérleti díj fizetési helyett. Ilyen esetben a nagyobb lakás szobáit albérlőknek is ki lehet adni, ezzel csökkentve a hiteltörlesztési költségeket.

Egy átlagos – 2 szobás, 55-60 négyzetméteres lakás – havi hiteltörlesztése, megfelelő futamidő és kondíciók megválasztásával, akár olcsóbb is lehet, mintha ugyanezt a lakást bérelnénk

– hangsúlyozza Soóki-Tóth Gábor.

Az Otthon Centrum friss eladási és albérleti statisztikáit böngészve Budapesten, kedvező fekvésű belváros-közeli vagy budai városrészekben 150 – 240 ezer forintos bérleti díjat kell havonta fizetni egy ilyen lakásért, amelyet 35-42 millió forintért lehet megvásárolni. Vidéken ugyanez jóval kevesebbe kerül, Győrben átlagosan 21 millió, Debrecenben 19,5 millió forint, Miskolcon még kedvezőbben 12-13 millióért keltek el ilyen méretű használt társasházi lakások idén. Igaz a vidéki albérletek olcsóbbak, 75 – 110 ezer forint körül szórnak.

A nagy különbség a lakásbérlés és a hitellel történő vásárlás között az, hogy

míg az albérlethez egy-két havi kaució a beugró, a hitel esetében jelentős önrészre, vagy pótlólagos fedezetbevonásra (például meglévő lakásra bejegyzett jelzálog) van szükség.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a hitel futamideje 20-30 év, a főiskola, egyetem 4-5 év, ezt követően a hitel fennmaradó része még jelentős, mivel a futamidő elején jellemzően nagyobb hányadban a kamatot törleszti az adós.