Eldőlni látszik a magasházakat övező vita

Számos kisebb-nagyobb horderejű építési jogi szabálymódosítás született az elmúlt pár hónapban, ezeket az Építési jog portál szerkesztője, Jámbor Attila foglalta össze a Világgazdaság számára.

Mint kiemelte,

kormányrendelet formájában lépett hatályba tavasszal a kulturális örökség védelmét szavatoló szabályozás, az új örökségvédelmi rendelet, amelyben alapvető változások nincsenek, de mindazoknak érdemes áttekinteniük, akik műemléki értékekkel, régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos ügyintézést végeznek. A nagyberuházások tekintetében viszont érdemi módosítások is történtek.

Az örökségvédelmi törvény szerint az államot illető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban 2018 áprilisától nem közvetlenül a minisztert, hanem az illetékes örökségvédelmi hatóságot kell megkeresni. Mellesleg az Országos Építésügyi Nyilvántartás internetes oldalán bárki lekérdezheti, hogy egy ingatlan védett-e, vagy csupán a nyilvántartott műemléki érték, a műemléki jelentőségű terület vagy a műemléki környezet kategóriák valamelyikében van. Ezen ingatlanoknál más jogcímen – például a világörökségi helyszíneken – a magyar államot mindettől függetlenül megilleti a 2017 végén beiktatott elővásárlási jog.

Sokéves vita a magasházak vagy toronyházak építésének kérdése, amely most eldőlni látszik: az építési törvény módosításával egyértelmű szabályozás született, miszerint 90 méteres magasságig épülhetnek toronyházak az országban. A tiltás nem visszamenőleges, a már véglegessé vált hatósági engedélyeknél a magassági korlátozást nem kell alkalmazni. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén külön rendeletben megengedheti toronyházak építését is.

Módosult a plázastoptörvény is, pontosabban az építési törvény idevonatkozó része.

Eddig kötelező volt a speciális szakhatósági eljárás a 400 négyzetméteres vagy annál nagyobb alapterületű kereskedelmi ingatlan építéséhez és bővítéséhez. 2018 augusztusától az ilyen alapterületű kereskedelmi egység kialakítása akkor is engedélyköteles, ha – építési engedélyhez kötött tevékenység nélkül – csak az épület rendeltetése változik, vagy átalakítás történik.

A településképi követelményekben és a településkép-védelmi előírásokban 2018 márciusa óta – a kereskedelmi épületeket leszámítva – nincs újabb változás. Az építési törvény egy másik módosításával az építési szabályzattal elmaradt önkormányzatok, főépítészek a munka befejezésére további egy év haladékot kaptak – hangsúlyozta az Építési jog portál szakértője. 2019. december 31-ig lehet alkalmazni a korábbi jogszabályt és az OTÉK 2012-es előírásait a településrendezési eszközök készítése és módosítása során.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható