Megugrottak a telekárak is

Az ingatlanpiaci drágulással a telekárak is felszöktek az elmúlt egy évben, Budapesten tavaly november óta 50-ről 57 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, a telkek ára pedig 49,9 millióról 58 millió forintra ugrott – ismertette az Ingatlan.com adatait a Világgazdaságnak Balogh László vezető gazdasági szakértő.

Érdekesség, hogy a lapunkkal megosztott adatbázis szerint nem volt egységes a drágulás. Három kerületben (III., XIII., XXIII.) stagnáltak az árak, három másikban pedig csökkentek (X., XV., XXI.). De az építkezések szempontjából kedvelt II. kerületben 54-ről 68 ezer forintra nőtt a telkek négyzetméterára, a XI.-ben 75-ről 83 ezerre, a XIV.-ben 110-ről 119 ezerre, a XVI. kerületben pedig 40-ről 48 ezer forintra.

Az Ingatlan.com teljes Pest megyei körképe – amely Budapesten kívül több mint 180 települést tartalmaz Abonytól Zsámbokig – eközben azt mutatja, hogy 8,4-ről 9,1 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, az átlagos telkeké ezáltal 8-ról 9 millió forintra. A fővárosi szintet négyzetméterárban leginkább Budaörs (47 ezer), Dunakeszi (45,5) és Remeteszőlős (41,5) közelíti meg a megyéből.

Balogh László szerint elsősorban Budapesten keresgélnek az építkezni vágyó családok, de amikor szembesülnek az árakkal, körbenéznek az agglomerációban is.

Az ottani települések annál népszerűbbek, minél közelebb vannak a fővároshoz, minél jobb a – lehetőleg kötöttpályás – tömegközlekedés, de a budai oldal alapvetően felkapottabb. Fontos szempont a telek ára mellett a mérete, beépíthetősége, illetve a közművek elérhetősége, továbbá a település távolsága a munkahelytől. Megerősítette, hogy

aki az agglomerációban vesz építési telket, az saját célra vásárol. Ennek oka, hogy Budapest centrumából kifelé szorul a lakosság, hiszen évente 15-20 százalékkal drágultak a fővárosi lakások az elmúlt négy-öt évben.

Budapesten már évek óta nehéz családi ház építésére alkalmas telket vásárolni – hangsúlyozta lapunknak Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Adataik szerint a fővárosban átlagosan 58 ezer forintos négyzetméteráron vásárolható telek, ám jelentős a kerületek közötti különbség. Zuglóban például javarészt már csak bontandó vagy felújítandó házakkal együtt lehet telekhez jutni. Akik mégis az építkezés mellett döntenek, azok közül egyre többen keresnek alternatív megoldásokat akár az energiaellátás, akár a fűtési megoldások között.

Újból megélénkült az érdeklődés a főváros környéki települések iránt. Ezeken a területeken átlagosan 15 millió forintos áron találhatunk telkeket, ami 10 és 20 ezer forint közötti négyzetméterárat jelöl.

Gyömrőn, Érden és Pest megye távolabbi részeiben, valamint Bicskén és környékén is bővebb a kínálat. Sok agglomerációs településen népszerű, hogy egy telken ikerház vagy sorház épül, ezek építési lehetőségeit sok helyen már korlátozták az önkormányzatok.

Mindeközben a fővárostól távolabb az állami támogatások bővülése ellenére sem tapasztalható óriási növekedés.

A Duna House szerint már a tágabb értelemben vett agglomerációban is a 10-20 ezer forintos négyzetméterár a mérvadó, ami a nagyobb városokban vagy kisebb méretű telkeknél 15-25 ezer forintra módosulhat.

Keresleti oldalon még mindig a vállalkozói réteg a legaktívabb, ők ikerházak, sorházak építésével szeretnék a megvásárolt telkeket hasznosítani. A ténylegesen magáncélú építkezőkre jellemző, hogy már rendelkeznek egy ingatlannal, azaz teljesen nulláról, első házat a legritkább esetben építenek. Az építkezők nincsenek kevesen, a Pest megyei építési vállalkozók is jellemzően egy évre előre be vannak már táblázva, vagyis aki most vesz telket, nagy valószínűséggel nem tudja 2019-ben befejezni a családi házát.

Meglehetősen szegmentált a budapesti és környéki telekpiac, az utóbbi időben például egyre többen vásárolnak 1960-as, 1970-es években épített családi házat, amelyet aztán lebontanak.

Ilyen esetekben a lokáció motiválja a vásárlást, amire tipikus példa Óbuda, Budakalász vagy Budaörs – mondta a Világgazdaságnak Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum Holding elemzési vezetője. Úgy látja, alapvetően három réteget különíthetünk el. Először is a gyermekesek, családosok igyekeznek kijjebb menekülni a külső kerületekbe, illetve az agglomerációba. Mivel Zugló már telített, többen próbálkoznak Rákospalotán, Sashalmon, Pestszentlőrincen vagy Soroksáron, Budapest közigazgatási határain kívül pedig Szentendre, Göd és Üllő népszerű.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható