Ha egyedül nem megy

Az első hazai közösségi iroda, a Loffice éppen tíz éve nyílt meg, a szektor pedig azóta is töretlen népszerűségnek örvend, ma már több tucat coworking tér áll az ügyfelek rendelkezésére. Mára nemcsak Budapest térképére kerültek fel a közösségi irodák, hanem a vidéki nagyvárosok szinte mindegyikében megtalálhatóak. Debrecenben, Győrben, Pécsett, Szegeden és Székesfehérvárom több szolgáltató is várja a szabadúszókat, a startupereket.

Nagyon nehéz a piacra vonatkozóan konkrét számot mondani, mert a coworking irodák nem összehasonlíthatók egymással. Teljesen más szolgáltatásokat nyújtanak,

más célcsoportokra lőnek és nem lehet nyilvántartani például azoknak a kávézóknak a listáját, amelyek kiegészítő szolgáltatásként foglalkoznak ezzel is, de mégsem ez a fő profiljuk” – mondta a Világgazdaságnak Kalmár Zoltán ingatlanszakértő, az év irodája verseny alapítója.

Az ugyanakkor elmondható, hogy a hazai coworking terek európai összevetésben meglehetősen kicsinek számítanak a jellemzően 100–200 négyzetméternyi szolgáltatóterükkel, tőlünk nyugatabbra ugyanis ennél jóval nagyobb, 900 négyzetméter körüli az átlag

– tudtuk meg Stahl Norberttől, az Impact Hub nemzetközi coworkinghálózat társalapítójától.

A szegmens alapvetően nem a lakásirodákat váltotta ki, hanem azoknak a kreatív embereknek nyújt alternatívát, akik korábban csak az otthoni elszigetelődés vagy a kávézók kínálta szűkös lehetőségek közül választhattak. „Mar­ketinges, web- és szoftverfejlesztő, dizájner, fordító, könyvelő, ügyvéd, rendezvényszervező, művészetimagazin-szerkesztő egyaránt megtalálható a coworkerek között” – sorolta Klementz Kata, a Loffice társalapítója.

A szolgáltatások köre a célközönséghez hasonlóan igen széles és rugalmas. A havi egyórás bérléstől az egész éves fix szerződésekig terjed a választható időkeret, az árak pedig a használat gyakoriságával változnak. A napijegyek vidéken 1,5–4 ezer, a fővárosban 3–6 ezer forint között mozognak. Az egész hónapra szóló bérletek a nagyobb vidéki városokban 15–40, Budapesten 35–80 ezer forintba kerülnek, igaz, ebben már számos egyéb szolgáltatás ára is benne foglaltatik.

„A wifin nem szabad spórolni, ahogyan a nyomtatás, a szkennelés is alap, de amik tényleg fontosak, azok az ergonomikus székek, tárgyaló- és rendezvényterem-bérlés, székhelyszolgáltatás, képzések, tréningek, mentorálás helyben, illetve maga a közösség” – sorolta a jellemző szolgáltatáskínálatot Stahl Norbert.

A legnépszerűbb bérlettípus a havi jegy. „A tipikus coworker hosszabb távra keres megoldást, viszont létezik egy olyan szegmens, a digitális nomád, aki csak rövidebb időszakra keres közösségi irodát” – mondta Kecskés D. Ágnes online marketingszakértő, aki a Forbes által a világ ötödik legjobb coworking irodájának megválasztott Kaptár közösségének a tagja. Az ügyfelek többsége hónapokig, de akár évekig is marad az Impact Hubnál és a Loffice-nál is.

Coworking irodaként szinte bármilyen ingatlan hasznosítható, a központi elhelyezkedés azonban kulcsfontosságú, mert a célcsoport az Y-Z generációhoz tartozik, akik a város frekventált, pezsgő részeiben olyan helyeket keresnek, amelyek tömegközlekedéssel és biciklivel is könnyen megközelíthetők – hangsúlyozta Kalmár Zoltán, aki szerint ez a piac még robbanás előtt áll.

A fővárosban óriási a potenciál, részben azért, mert a profi ingatlanfejlesztők is ráültek erre a trendre, és az új, spekulatív fejlesztésekben már létrehoznak ilyen tereket a nagyobb irodaházakban is, az ország többi részén inkább a kisebb coworking irodák létrehozása lehet opció. Főleg azért, mert a vidéki cégeknek A kategóriás irodaházak híján jelenleg nincs túl sok választásuk

– hangsúlyozta a szakember.

A növekvő keresletet a piaci szereplők is érzik. A Kaptár szezontól függően 80-95 százalékos kihasználtsággal üzemel, a jellemzően kisebb méretű, vidéki szolgáltatóknál pedig az is előfordul, hogy várólistára kerül a jelentkező. Hasonló telítettségről számoltak be a Loffice-nál is, ahol a balatoni és bécsi irodájuk beindítása után jövőre már a negyedik budapesti coworking tér megnyitását tervezik.

Hódít az új típusú munkahely

Bő egy évtizede még csupán egytucatnyi coworking helyet tartottak számon, 2017-ben viszont már több mint 14 ezer közösségi munkahelyi élményt kínáló hely működött világszerte, 2022-ig pedig évi háromezer új iroda megnyitásával számol a Global Coworking Unconference Conference kutatása, amely szerint öt év alatt a 30 ezret is meghaladhatja a közösségi munkaterek száma, a szolgáltatást igénybe vevők köre pedig háromszorosára, a két évvel ezelőtti 1,7 millióról 5,1 millióra nőhet. Az új típusú irodákban jellemzően szabadúszó, kreatív foglalkozást űző, rugalmas keretek között mozgó szakemberek ugyanabban a térben, ám egymástól függetlenül dolgozhatnak, közben megoszthatják egymással tapasztalataikat és kapcsolatokat is építhetnek. | vg