Vidéki átlagárak alól startolnak

Várhatóan több fázisban fog lecsapódni a falusi CSOK hatása az ingatlanpiacon, ahol elsőként azokon a településeken élénkülhet meg az eladó házak iránti kereslet, amelyek nincsenek túl távol a nagyvárosoktól. Ezeken az ötezer fősnél kisebb településeken akár már egy éven belül is megmutatkozhat az új támogató intézkedés pozitív hatása – vélik ingatlanpiaci szakértők.

Némi fáziskéséssel, nagyjából három-négy éves időtávban már azok a települések is a fókuszba kerülhetnek, ahol infrastruktúra-fejlesztések, munkahelyteremtő beruházások és egyéb fejlesztések lesznek. A nyaralókat, üdülőépületeket elvileg nem érinti a falusi CSOK, mert az igénybevételéhez a megvásárolt ingatlanba kell költözni.

Megdöbbentő méreteket öltött az urbanizáció Magyarországon is:

a 3155 hazai település háromnegyede lehet jogosult a falusi CSOK-ra, amely az ötezer fő alatti településeken teszi lehetővé az államilag támogatott otthonteremtést.

Az érintett 2376 hazai település lakóingatlan-piaca is óriási árkülönbségeket mutat. Ha megélénkül a kereslet azokban a megyékben és településeken is, amelyek most még nem számítanak felkapottnak, akkor potenciálisan maximum a kiemelt megyéknek az árszintjét közelíthetik meg – prognosztizálja az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László, rámutatva, hogy ez viszont erős felértékelődést eredményezhet mindenütt.

A legnagyobb ingatlanhirdetési portál által a Világgazdaság számára kigyűjtött adatbázis tanúsága szerint

nem kevés olyan megye van, ahol a jellemző négyzetméterárak messze elmaradnak az ötezer fő alatti kistelepülések 129 ezer forintos országos átlagától. Sőt még a százezer forintos küszöböt sem érik el az átlagárak kilenc megye falvaiban.

Ilyen többek között Békés megye, ahol az ötezer fősnél kisebb településeken 56 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol 75 ezer és Tolna, ahol 76 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kínálják a családi házakat.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható