Tovább nőtt a túlértékeltség kockázata a budapesti lakáspiacon

Tovább gyorsult a lakásárak emelkedése, Budapesten már 15 százalékkal meghaladja a drágulás mértéke az egyensúlyi szintet. Csökkent viszont a befektetői kereslet, a csökkenő hozamokra már van más alternatíva – közölte az MNB Lakáspiaci jelentésében.

Az első negyedévben már 20,5 százalékos éves árváltozást mértek a fővárosban, itt tovább fokozódott a túlértékeltség kockázata. Az új átadások tekintetében az idei év lehet a csúcsév, de 2020-ban drasztikusan – Budapesten 59, vidéken 74 százalékkal – visszaesik majd az új kínálat az MNB Lakáspiaci jelentése szerint. A hétfőn közzétett jegybanki összefoglaló megállapításait Nagy Tamás, az MNB igazgatója ismertetve elmondta:

területenként eltérő áremelkedés mutatkozott, az árolló tovább nyílt. Nominálisan országosan 15,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak.

Budapesten és a vidéki városokban egyaránt gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme, a fővárosban a 2017-es 15,8 százalékról 2018-ban 22,9 százalékra, a vidéki városokban 13,3-ról 18,2 százalékra. A lakásárak országosan reálértelemben 11,6 százalékkal nőttek 2018-ban.

A lakásárak a dinamikus növekedés ellenére országos átlagban még a gazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak. Az MNB előzetes számítása szerint 2019 első negyedévében is fennmaradt az erős, 20 százalékot meghaladó éves lakásár emelkedés. A községekben azonban jelentős lassulás volt 2018-ban, a lakásárak éves dinamikája 2,3 százalékot tett ki. Mindezzel tovább nyílt az árolló Budapest és a vidéki települések között a lakásárak szintjét tekintve. Az új átadások 2019-ben tetőzhetnek mintegy 29 ezer új lakással, 2020-tól azonban jelentős visszaesés látszik a kínálatban.

A befektetők aránya 35-40 százalék között van már csak, de jelenlétük a bérlakáskínálat növekedésére is jó hatással van, miközben a felújításokkal javítják a lakásállomány összetételét. Az MNB álláspontja szerint

a falusi CSOK hatására érdemben erősödhet a kereslet. A vizsgált kistelepüléseken a 90 négyzetmétert meghaladó ingatlanoknál a tranzakciók 43 százaléka 10 millió forint alatt volt tavaly. Itt a két gyermek utáni 2,6 millió forint is jelentős kedvezmény, a 3 gyermek utáni 5 plusz 5 millió még inkább. Hitelezési oldalról nem számítanak érdemi felfutásra.

2016-ban módosított CSOK-hatását a lakáspiacra megnézték: azt követően az új lakáskínálat nőtt a 60 négyzetméter feletti ingatlanok javára. A fejlesztők az új kínálaton keresztül próbáltak alkalmazkodni a kereslethez. A használt lakások körében viszont nem történt érdemi elmozdulás a lakásméret szerinti keresletben.