Ingatlanok, amik senkinek sem kellenek

A legnehezebben eladható ingatlanok most a túlárazott, a nagyon drága, illetve nagyon nagy ingatlanok. Schneider Zoltán, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának vezetője a túlárazottság kapcsán megjegyezte, hogy „ez nem feltétlenül akadályozó tényező az eladásnál, mindössze azzal kell számolni, hogy lassabban kel el az ingatlan. Ha a tulajdonos nem fogadja el a szakértő által javasolt árat, akkor hosszabb időnek kell eltelnie, mire olyan szintre mérséklik a hirdetési árat, amit már tolerál a piac.”

Rácz Gyula László szakmai vezető is arról beszélt, hogy

az ingatlanközvetítők kénytelenek sokszor túlárazottan elfogadni a megbízást, mert ha a reális piaci árat erőltetik, akkor bizalmatlan lesz velük szemben az ügyfél. A túlárazott ingatlan viszont jellemzően “beragad”, ha nem enged később sem az árból az eladó.

Marosvölgyi Gabi, a csepeli és szigetszentmiklósi iroda szakmai vezetője ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évek folyamatos áremelkedésének köszönhetően néhány év elteltével akkor is utolérte több esetben az ingatlanpiac a tulajdonos ár-elképzeléseit, ha nem csökkentettek az áron. Mint fogalmazott: „beérett az ár, erre azonban csak komoly áremelkedés és nagy türelem mellett van esély”.

Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakma vezetője ugyanakkor a túlárzatottságnak egy érdekes vonatkozását is megemlítette: „az érdeklődők az ingatlanhirdetési portálokon a keresési paraméterek megadása után az árban legkedvezőbb ajánlatokkal foglalkoznak, és nem is görgetnek le a túl drága ajánlatokig.”

A túlárazott ingatlanokig legfeljebb csak akkor jutnak el, ha a többi valami sajátos, egyedi oknál fogva nem felel meg az igényeiknek.

„A túlárazás tehát már eleve nem jelent túl jó esélyt az értékesítése. Hiszen meg kell találni azt az egy vevőt, aki pont azt az ingatlan keresi, ezért hajlandó a hirdetések mélyére ásni” – magyarázta Balla Frigyes. „Ha pedig nem bukkan fel ilyen érdeklődő, akkor a túlárazott ingatlan tulajdonosának meg kell várni, míg a piac utoléri az árat. De ehhez még emelkedő árak mellett is hónapokra vagy adott esetben évekre van szükség” – erősítette meg ő is.

Ami nem jelent problémát egy ingatlan eladásakor, hogy esetleg rossz annak minősége vagy adottságai, komolyabb hitel terheli, vagy akár végrehajtás előtt áll. Ezeknél a megfelelően meghatározott ár általában lehetővé teszi az eladást, sőt akadnak vevők, akik kifejezetten ilyen ingatlanokat keresnek, úgyhogy ezeknél is megoldható az értékesítés.

Ugyanakkor Schneider Zoltán megemlített egy-két olyan adottságot, ami ha nem is teszi eladhatatlanná az ingatlant, de komolyan hátráltatja az eladást.

Ezek közé tartozik, ha egy harmadik-negyedik emeleti lakás olyan társasházban található, melyben nincs lift, illetve az is komoly gondot tud okozni, ha a társasház elhanyagolt, és esély sincs a felújítására a közeljövőben. De nehéz az értékesítése a nagy alapterületű ingatlanoknak is.

Balla Frigyes ehhez hozzátette, hogy „jelentős mértékben nehezíti vagy akár lehetetlenné is teszi az eladást egy-egy rendezetlen tulajdonviszony, egy olyan haszonélvező, aki nem akar lemondani haszonélvezeti jogáról, vagy a már előbb is említett osztatlan közös tulajdon nem megfelelő lakóközösség esetén”.

Ő még az eladást nehezítő tényezők közé sorolta az olyan adottságokat, mint a vasút vagy főút közelsége, egy magasfeszültségű vezeték a ház felett, szerkezeti hiba, rendezetlen szomszédság vagy előnytelen építési előírások, hiszen ezek lehetetlenné teszik az építkezést.

A problémás háttérrel rendelkező megbízásokat pedig az ingatlanközvetítőknek sokszor jobb elengedni.

Marosvölgyi Gabi szavaiból is az derült ki, hogy nehezen jelentik ki egy-egy ingatlanról, hogy az eladhatatlan. A gyakorlatban ugyanis többször találkozott már azzal, hogy eladhatatlannak tűnő ingatlan végül értékesítésre került. Igaz, hogy ezek iránt hosszú ideig szinte senki nem érdeklődik, de aztán egyszer csak felbukkan egy vevő, aki valami oknál fogva pont azt az ingatlan szemeli ki magának.