Pest megye és a Dunántúl a legvonzóbb lakhatási célpontok

Tavaly – a 2018 óta külön régiónak is számító – Pest megyében volt a legmagasabb, 13,2 ezrelék a vándorlási különbözet (egy adott terület esetében az el- és odavándorlók aránya, 1000 lakosra vetítve), ami azt jelenti, hogy nagymértékben nőtt a beköltözők és az ideiglenes lakosok száma a megyében. Népszerűségét két egymással párhuzamosan zajló folyamat is erősíti.

A KSH 2018. évi adatai alapján Észak-Alföld és Észak-Magyarország népességmegtartó ereje volt a leggyengébb, az innen elköltözők pedig leginkább Budapestet és annak agglomerációját választották. A főváros környékére költözők esetében egyrészt szerepet játszik a népszerű munkahelyek viszonylagos közelsége, másrészt a fővárosinál alacsonyabb ingatlanárak.

Nő a kiterjedés

A folyamatnak köszönhetően egyre kiterjedtebb a budapesti agglomeráció nem hivatalos övezete: a főbb közlekedési útvonalak, így az M3-as autópálya mentén például már bőven átnyúlik a megyehatáron, és akár Hatvant is eléri. Arról nem is beszélve, hogy számos, a falusi CSOK szempontjából kedvezményezett településen kereshetnek ingatlant a vásárlók.

Nemzetközileg is teljesen újszerű, adatelemzésen alapuló kutatással vizsgálta meg a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK-FTI) a magyar vidéki járások életképességét. A KRAFT-index rangsora alapján a Dunakeszi járás a legfejlettebb és legnagyobb fejlődési potenciállal bíró magyar kistérség, melyet a Balatonfüredi és Budakeszi járások követnek a speciális ranglistán.

A főváros vándorlási mérlege tavaly már harmadik éve volt negatív. Az elköltözők döntő többsége a Pest megyei agglomerációban vett ingatlant, igaz – minden bizonnyal részben a közelsége miatt – Fejér megyében is kimutatható a lakosságszám növekedése. Mivel csak az öt legdrágább Pest megyei település (Üröm, Budaörs, Telki, Biatorbágy és Remeteszőlős) átlagára közelíti meg a budapesti árakat, így ha valaki úgy dönt, hogy kiköltözne a fővárosból, rengeteg településen választhat nagyobb lakást, sőt, akár kertes házat is a budapesti ingatlana áráért.

Más megyékhez viszonyítva Pest megye sem olcsó, mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az alacsonyabb ingatlan árszinttel rendelkező keleti országrészből Pest megyébe költözők azzal szembesülhettek, hogy egy közel azonos paraméterekkel rendelkező ház jelentősen többe kerül a főváros közelében, mint amit korábbi lakhelyükön értékesítettek. A kelet-magyarországi kistelepüléseken eddig nem volt jellemző amúgy sem az élénk ingatlanforgalom, a falusi CSOK bevezetésével azonban ez változhat. Az elköltözőknek jól jöhet, hogy a növekvő kereslet miatt magasabb áron értékesíthetik lakásukat

– tette hozzá a vezető elemző.

Hasonló folyamatok játszódnak le Észak-Nyugat Magyarországon is, ahol a nagyvárosok környékén található kistelepülések különösen népszerűek. Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Győr egytől egyig kiemelkedően sok és minőségi munkahellyel rendelkező városok, amelyek szerte az országból vonzzák a munkavállalókat és családjaikat. Az agglomerációs szerepet betöltő kistelepülések piaca tehát a nagyvárosokból való kiköltözés mellett emiatt is erősödik. A nagyvárosi ingatlanok kifejezetten népszerűek voltak az utóbbi időben a befektetők körében, néhány éve még egy budapesti átlaglakás árából 2-3 lakást is lehetett vásárolni Tatabányán. „Az utóbbi években a városi panellakások voltak a piac slágerei, azonban a falusi CSOK és Babaváró kölcsön miatt a szerepüket a környező kistelepülések családi házai vehetik át a piacon” – fogalmazott Goreczki Szabolcs, az OTP Ingatlanpont észak-nyugat magyarországi régióvezetője. Az ország említett területein található nagyvárosokban, a szakember tapasztalatai szerint megállt az ingatlanárak emelkedése, és azok stabil szinten rögzültek.