Kísértetfalvakhoz vezet az elvándorlás

Majdnem 280 ezren költöztek el tavaly az országon belül másik településre, Budapesten pedig 40 ezren választottak másik kerületben lakást, mint ahol eddig éltek – áll a KSH kimutatásában. A költözések irányát vizsgálva lényegében nem látható változás, a belső népvándorlás a kisebb településekről a nagyobbak felé zajlik. Markáns ingatlanpiaci folyamatok rajzolódnak ki abban, hogy

leginkább a gyermeket nevelő fiatal korosztály tagjai költöznek nagyobb városokba, és hagyják maguk mögött az így gyorsuló iramban elöregedő településeket.

Elsősorban a legkisebb településekről, mindenekelőtt az ezer, de még a kétezer lélekszám alatti falvakból is nagy a korosztályos elvándorlás, a huszonévesek és a fiatal harmincasok a 2–20 ezres kisváro­sok valamelyikében keresnek állandó lakóhelyet.

A Világgazdaságnak az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László elmondta: a számok mögé nézve érdekes kép rajzolódik ki a költözések területi eloszlását és településtípusonkénti megoszlását tekintve is. Egyaránt aktívak a városokba és az agglomerációba költözők,

csak Budapestről mintegy 25 ezren tették át a lakhelyüket valamelyik Pest megyei városba vagy községbe, ami a települést váltó költözők majdnem 9 százalékát teszi ki.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy Pest megyéből Budapestre 12,5 ezren költöztek be.

Az ötödik éve tartó lakásdrágulás a kiárazódó vásárlókat a legnagyobb városokban egyre inkább a külső kerületekbe szorítja, amikor a következő otthonukat keresik, sőt egyre többen hagyják el akár a városhatárt jelző táblát is egy jobb ajánlatért. A szolidabb árak miatt vonzó város széli kerületek azonban nem a centrumból nyernek vásárlókat, a legbelső kerületekből nem rögtön a perifériára költöznek a vevők – hangsúlyozza a gazdasági szakértő.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja