Javult a vevők alkupozíciója

Megfordult a trend, vége az értékesítési idő évek óta tartó rövidülésének – áll az Otthon Centrum tanulmányában. A cég által értékesített ingatlanok közül egyedül a családi házakra nem érvényes ez a megállapítás. Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondta, a 2019-ben bekövetkezett lakáspiaci forgalomcsökkenés és a koronavírus miatt bevezetett tavaszi korlátozások együttes hatása érvényesült a változásokban. A tavalyi adatokhoz képest

Az összes ingatlantípus közül egyedül a családi házak úszták meg az értékesítési idő növekedését: 2020-ban átlagosan 163,2 napra volt szükség egy ilyen ingatlan eladásához, ami a tavalyihoz képest (172 nap) kilenc napos rövidülést jelent. Megjegyzendő, hogy még ez a szám is messze van a 2008-as szinttől, amikor majdnem két héttel rövidebb ideig volt a piacon egy családi ház (151 napig).

De nem csupán az értékesítési idő hossza, hanem az árak is változtak, igaz, Soóki-Tóth Gábor szerint nem drámai mértékben.

A lakásértékesítések számának visszaesését egyelőre nem követte olyan drámai árváltozás, mint a 2008-as pénzügyi válság kitörésekor. A hiteltörlesztési moratórium bevezetésével elkerülhetővé vált a tömeges kényszerértékesítés, és úgy tűnik, a befektetők sem szívesen válnak meg lakásaiktól, amelyek értéke akár többszörösére nőtt az elmúlt évek alatt. Az ötéves áremelkedési trend viszont egyértelműen megtörni látszik: árakra inkább a stagnálás a jellemző, ami a kereslet és kínálat között kialakult egyensúlyra utal

– elemezte a helyzetet.

Az alku tekintetében egységesebb a kép, megnőtt az árengedmény gyakorisága és mértéke is: az alku százalékos aránya elérte az öt évvel ezelőtti szintet, és a kategóriák közötti különbség is a töredékére csökkent. Az idei év első öt hónapjának átlaga meghaladta a tavalyi évben mértet. Amíg 2007-ben egy családi ház irányárából átlagosan 5,3 százalékot engedett az eladó, addig az alku mértéke 2019-ben 8,6 százalék, idén pedig már 10,6 százalék volt átlagosan. A paneleknél a végső kedvezmény hasonló számsort mutat: 2,3 százalék 2007-ben, 4,4 százalék 2018-ban, 5,6 százalék 2019-ben és 8,4 százalék 2020-ban. A téglaépítésű társasházi lakások esetében az elérhető kedvezmény átlagos mértéke 2007-ben 3,5 százalék, 2019-ben 6,5 százalék, 2020-ban pedig már 9,1 százalék volt.

Természetesen az országos átlagok mögé tekintve jelentős eltérések tapasztalhatók a főváros, az agglomeráció és a vidéki városok, kisebb települések között

– folytatta Soóki-Tóth Gábor, aki elmondta: ahogy a piac dinamikája sem egyformán áll helyre, úgy az árak terén is nagyon változatos a kép. Amíg egyes városrészekben, településeken inkább az olcsóbb ingatlanok a keresettebbek, addig máshol akár az előző év, vagy az idei első negyedév átlagárához képest is magasabb áron kelnek el lakóingatlanok.

Ezt tükrözi az értékesítési idő és az alku mértékének részletesebb területi vizsgálata is. A családi házak esetében a leggyorsabb átlagos értékesítési időt a főváros külső pesti kerületiben mérte az Otthon Centrum (87,9 nap). A leglassabban a vidéki kisvárosok családi házai keltek el (219,7 nap). A panelek között viszont pont a kisvárosokban pörgött leginkább a piac, ebben a szegmensben idén április-május hónapban bő egy hónap volt az átlagos értékesítési idő (37,7 nap). A másik végletet a fővárosi agglomeráció városainak lakótelepei jelentették, ahol átlagosan majdnem négyszer hosszabb ideig volt piacon egy lakás (138 napig). A téglaépítésű társasházi lakásoknál a második negyedéves adatok szerint a régióközpontok bizonyultak a legkapósabbak, ahol bő két hónap alatt elkeltek a lakások (63,4 nap), míg a kisebb településeken sokkal nagyobb türelemre volt szüksége az eladóknak (177,7 nap).

Az alku terén a legkedvezőtlenebb helyzetben idén a családi házaknál a külső pesti kerületekben és a vidéki régióközpontokban vannak a vevők, az árengedmény átlaga itt a legkisebb (7,8-9,3 százalék), míg a középvárosokban ennek majdnem duplája is lehet a végső kedvezmény (14,5 százalék). A téglaépítésű társasházi lakásoknál szinte mindegy, hogy az ingatlan milyen településtípuson helyezkedik el, minimális az alkuátlagtól való eltérés (9,1 százalék). A paneleknél Budán és a fővárosi agglomerációban az átlagos árengedmény ennél kisebb (7,6 százalékos), míg a kisvárosokban jóval nagyobb mértékű (10,9 százalékos) kedvezményt tudtak érvényesíteni a vevők.