Gyorsabban és drágábban kelnek el az energiahatékony ingatlanok

Bár a jövőre életbe lépő energiahatékonysági szigorítások kissé bonyolultabbá tehetik a hitelfelvételi folyamatokat, az ingatlanközvetítői tapasztalatok alapján a korszerűen megépített társasházi lakásokat és házakat drágábban, és az átlagoshoz képest fele annyi idő alatt lehet értékesíteni.

A Duna House elemzése szerint a szigorúbb energetikai előírások miatt például egy családi ház építése ugyan 10 százalékkal is többe kerülhet januártól, keresleti oldalon már most kimutathatóan nő a vevői érdeklődés az energiahatékonyabb és korszerűbb lakások-házak iránt. Az így felépített és felszerelt házakat fele annyi idő alatt lehet eladni, az idén augusztusi adatok pedig egyértelműen mutatják, hogy

a használt lakások vevőinél is előtérbe került a minőség: a nyolcadik hónapban az érdeklődők több mint 70 százaléka a jó és nagyon jó állapotú ingatlanokat részesítette előnyben.

Emlékeztettek: január 1-je után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amelynek közel „nulla az energiaigénye”, azaz energiahatékonysága eléri a költséghatékonyság szintjét, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, és így legalább BB energetikai osztályú besorolást kap.

A szigorítások az építési hitelezés folyamatát is érintik, mivel a bankok már most is szigorúbban bírálják el a hiteleket. A Duna House Pénzügyek tapasztalatai szerint a bankok a szigorítási előírásokat már egységesen kezelik, és például hiába lesz valakinek az idén készen a háza, ha most szeretne hitelt felvenni rá, már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell a terveknek megfelelnie. A pénzintézet ugyanis csak így biztosíthatja magát, hogy egy esetleges elhúzódó építkezés után jövőre is befejezhető legyen a hitel fedezetét adó épület.

Az ingatlanközvetítő adatai szerint az építési és bővítési hitelek a teljes lakáscélú hitelpiac 10 százalékát teszik ki, amelynek arányában jövőre sem várnak változást, azonban az egyéni hitelösszegek emelkedhetnek, hiszen várhatóan a szigorúbb szabályozás miatt megnövekedett építési pluszköltségeket a tulajdonosok egy része már csak hitelből tudja majd finanszírozni. Hozzátették: az idén júliusig 53 milliárd forint hitelt vettek fel a magyar állampolgárok ingatlan építésére vagy bővítésére a piaci adatok alapján.