Továbbra is kitartanak az airbnb-zők

A koronavírus-járvány kitörése előtti 15 ezerről a harmadával, tízezerre esett a budapesti Airbnb-lakások kínálata, miközben a pandémia és a határzár miatt lenullázódott a magyar főváros idegenforgalma.

A piaci szereplők egy része az elmúlt fél évben váltott a hosszú távú lakáskiadásra, és nem is tér vissza mindegyikük az Airbnb-hez, ha beindul a turizmus

– vetíti előre Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke.

Mint a Világgazdaság kérdésére elmondta,

biztos benne, hogy nem kerülnek tömegesen eladósorba ezek a lakások.

Azoknak, akik hitelből vették meg az ingatlant, a hosszú távú lakáskiadás is termel annyi bérleti díjat, amennyiből fizethetők a törlesztőrészletek, így a három-négy éve vásárolt ingatlanok tulajdonosai sem kényszerülnek eladásra. A továbbra is üres és hitellel sem terhelt lakások tulajdonosai bíznak a turizmus jövő tavaszi, kora nyári újraindulásában. Ezeket az ingatlanokat jellemzően a néhány napra érkező vendégek igényeire alakították ki, más célra kevéssé alkalmasak:

egy lakásban több ágy van, mint szekrény, nincs íróasztal és nappali tér. A tulajdonosok egy része sokat költött dizájnra, egyedi bútorra, ötletes és mutatós belsőépítészeti megoldásokra,

és nem akarja kockáztatni, hogy lelakják az ingatlant, amelynek az esetleges felújítására biztosan nem lenne elég két-három havi kaució – részletezi Schumicky Balázs.

Most az a legnagyobb probléma, hogy két hónappal az év vége előtt még nem tudható, jövőre milyen feltételekkel működhetnek a szálláshelyek. Kérdés például, hogy a 2021. január elsejétől kötelezően előírt okmányolvasó negyedmillió forintos beszerzési költségére lesz-e támogatás, lehet-e több saját szálláshelyen használni, és hogy a teljes egészében online folyamatra, az automatikus beengedésre áttért vendéglátók kénytelenek-e otthagyni egy laptopot is az eszközhöz, vagy működik majd applikációról is. A kormányrendeletben előírt kötelezés mellől még hiányoznak a gyakorlati alkalmazás részletei, és ezekről még nem tudtak pontos információt szerezni az érintettek – közölte a MAKE elnöke. Ráadásul a budapesti szálláshelyek minden eddigi pályázati, támogatási programból kimaradtak, miközben kiderült, hogy a 90 százalék fölötti külföldi kitettség miatt a Budapest restart program sem működik a belső piacra alapozva.

Az airbnb-zők éves átalányadóját, a szobánkénti 38,4 ezer forintot és az építményadót, amely egy kétszobás, 60 négyzetméteres lakás esetében

Budapesten évi 120 ezer forint – vagyis a kettő együtt csaknem 200 ezer forint –, sokan még a teljes bizonytalanság ellenére is be fogják fizetni, nehogy elveszítsék az engedélyüket.

Bár a főpolgármester évi harminc napban korlátozná a turisztikai célú magánlakás-kiadást, a szabályozásban kompetens kerületekben nem döntöttek a módosításokról – jelezte Schumicky Balázs. Mivel a belvárosi kerületeknek égetően hiányzik az idegenforgalmi adóból származó bevétel, Erzsébetvárosban a lakók, az önkormányzat és a szállásadók egy kölcsönösségen alapuló, hosszú távon is működőképes, komfortos megoldás kidolgozásáról egyeztettek. Minden érintettnek fontos, hogy mielőbb megalkossák a jövőbeli mozgásteret tervezhetővé tévő keretrendszert. A MAKE az ágazat kifehérítésén is dolgozik. Nagy előrelépésnek tartja, hogy a szállásközvetítő portálokon hirdetőknek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtól kapott regisztrációs számukat is közzé kell tenniük.

A kereslet csökkent, nem a kínálat nőtt

A budapesti albérleti díjak csökkenését a MAKE közlése szerint nem az Airbnb-lakások megjelenése, hanem a kereslet csökkenése okozta. Mindenekelőtt az, hogy a hibrid felsőoktatás miatt esett a diákbérlők száma, és hazaköltöztek a külföldi munkavállalók is.