Ne legyen kidobott pénz a lakásfelújítás

Meglepő eredményt hozott a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) reprezentatív őszi lakossági felmérése, miszerint az elmúlt öt évben a megkérdezettek 57 százaléka végzett valamilyen energiahatékonysági korszerűsítést, és több mint 1,42 millió lakás felújítását tervezik háromezer milliárd forint értékben a következő öt évben.

Az intézet 2016-ban végzett, hasonló kutatásában a válaszadóknak csak a 24 százaléka jelezte, hogy tervez korszerűsítést,

végül – eszerint – kétszer annyian vágtak bele. Fontos üzenet azonban – jelezte Koritár Zsuzsanna, a MEHI igazgatója -, hogy a felújításokat nem az energetikai korszerűsítés, nem a fogyasztás csökkentésének szándéka vezérelte elsősorban, hanem a kényszer, jellemzően az, hogy tönkrement például a gépészet.

A felújítások 76 százalékánál nem használtak energetikai tervet,

vagyis többnyire nem az optimális munkákat és optimális sorrendben végezték el, ezzel viszont – úgymond – évekre belakatolták az elért, korántsem ideális állapotot. Bár a korábban felújítók 93 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megérte a felújítás, mert komfortosabb lett a lakása, nagyon kevesen említették annak rezsicsökkentő hatását. Intő hatású, hogy a felújításokra költött pénz nem térül meg később, és nem eredményezi az épületállomány korszerűbbé válását, noha ezen a téren jelentős előrelépésre lenne szükség, ezért is fontos, hogy a jövőbeli felújításoknál elsődleges céllá kell válnia az energiamegtakarításnak – összegezhető a felmérés tanúsága.

Ha a következő öt évben megtörténne legalább 650 ezer, azaz évente 130 ezer lakás költségoptimalizált szintre való, úgynevezett mélyfelújítása, ami az épületenergetikai előírásoknak való megfelelést jelenti, az a klímavédelmi célok elérésében is jelentős lépés lenne

– hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna.

A Hazai felújítási hullám címmel elvégzett felmérés rámutat, hogy jelenleg valóban széles körű a felújítási kedv hazánkban, amit érdemes lenne állami ösztönzőkkel és támogatásokkal tettekre váltani. A közelmúltban felújítást végzők 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még szükségét érzi további felújításnak, 36 százalék tervezi is azt öt éven belül. A családi házakban élők 40 százaléka, társasházi lakások tulajdonosainak 32, panellakásban élők 24 százaléka jelezte a felújítási tervét. Az új családi otthonfelújítási program nem tartalmaz energetikai kritériumokat, és nem is érint mindenkit, még szélesebb körű ösztönzőkre lenne szükség, és

érdekes, hogy vidéken a fővárosit is meghaladó mértékű a korszerűsítési hajlandóság.

A lehetséges ösztönzőket vizsgálva kiderült, hogy a 30 százalékos vissza nem térítendő támogatás majdnem ugyanolyan hatású, mint a 40 százalékos, előbbi esetén mintegy 917 ezer, utóbbinál 959 ezer lakás felújításába kezdenének bele. Az áfakedvezmény után meglepő módon csaknem annyi, több mint félmillió lakás felújítását eredményezné az ingyenes egyablakos energetikai-műszaki tanácsadás, mint a kamatmentes felújítási hitel lehetősége.

A reprezentatív felmérés legfontosabb eredménye, hogy jól látható, ma már nem mondható, hogy nincs hajlandóság a felújításokra, és hogy az elvégzett egyedi, részleges és nem energetikai célú, többségében tervezés nélkül lezajlott munkálatoktól a mélyfelújítások felé kellene terelni a lakástulajdonosokat. Az energiahatékonysági szempontú beruházásokhoz érdemes felméretni az épületeket, és épületfelújítási útlevelet készíttetni – javasolta a MEHI.