Új generációs elvárások vonzásában

Csökkent a Budapesten épülő lakások átlagos alapterülete, egyre népszerűbbek a közösségi és a smart szolgáltatásokkal rendelkező otthonok – derül ki a Living és az Eltinga Világgazdaságnak átadott közös kutatásából. Eszerint a keresletet több tényező is befolyásolja: egyrészt az aktuálisan jellemző vásárlói igények, másrészt a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek. Magyarországon történelmileg magas a lakástulajdonlás aránya, míg a lakásbérlést jellemzően átmeneti, bizonytalan időszaknak tekintik az emberek, sőt kidobott pénznek tartják a bérleti díjat, ezért is törekednek a legtöbben saját lakás vásárlására.

Generációváltás

A generációváltás, a technológiai fejlődés, az urbanizációs folyamatok vagy a háztartások méretének változása egyaránt olyan tényező, amely befolyásolja a vásárlói igényeket. A Living és az Eltinga megvizsgálta, hogy jelenleg milyen ingatlanok épülnek Budapesten. Kiderült, hogy

jellemzően kisebb lakások kaptak helyet a társasházakban 2020-ban, mint 2016-ban, a korábbi 59,8 négyzetméterről 57,8 négyzetméterre csökkent a kínálatra jellemző átlagos alapterület.

Kissé emelkedett az egyszobás lakások aránya, miközben a két- és négyszobásoké – a fél szobákat is szobaként azonosítva – csökkent, a háromszobásoké nagyjából azonos arányú maradt, az ötszobásoké viszont szintén nőtt.

A Deloitte 2019-es nemzetközi felmérése szerint az Y és a Z generáció számára kevésbé fontos a saját lakás megvásárlása, ők inkább utazgatni, világot látni szeretnének. A megkérdezettek 57 százaléka tartotta fontosnak az élményszerzést, és csak 49, illetve 52 százalékuk tűzte ki célul, hogy saját háza vagy lakása legyen. Bár ez a trend hazánkban is megjelenhet, vélhetően jóval kevésbé érezteti majd a hatását

, a magyarok körében tartósan magas maradhat a tulajdonlási vágy, amit a hazai lakástámogatási rendszer is segít.

A Z generáció tagjaira viszont, akik csak nemrég léptek a felnőttkorba, általánosan is igaz, hogy fontosnak tartják az ingatlan használati értékét, piaci megjelenésük ezért hozzájárul a sharing economy terjedéséhez, amelynek szellemisége a lakással kapcsolatos elvárásokat is egyre inkább átszövi majd.

Technológiai fejlődés

Az internet nyújtotta előnyök kihasználása minden korcsoportra jellemző. A technológia fejlődése egyre több lehetőséget nyit meg az otthonokban is, ma már például bármit lehet távolról vezérelni a lakásban. A technológia ilyen jellegű használata a jövőben tovább erősödhet. A Living erre alapozva már kizárólag okosotthonokat épít, amelyeket egy Smart Home ingyenes alapcsomaggal értékesítenek. Ebben az okosdugalj, az ingyenes wifiszolgáltatás, valamint a fűtésszabályozás van benne, de külön díj ellenében tovább bővíthető kényelmi elemekkel. A Living lakóparkjaiban a mindennapokat olyan szolgáltatások teszik hatékonyabbá, mint a közösségi nappali és könyvtár, a business corner és a fészer.

A másik hívószó az új generációs vevők számára a környezettudatosság. Minthogy a környezeti terhelés jelentős része az épületállományhoz köthető, az energiatakarékos házakban élők sokat tehetnek a környezetterhelés csökkentéséért. A kisebb energiafogyasztás ráadásul alacsonyabb rezsiköltséggel jár, a zöldépületek versenyelőnye ezért egyre nagyobb lesz a nagyobb energiafogyasztású ingatlanokkal szemben. Az átlagosnál környezettudatosabb Z generációra érdemes építeni, hiszen egyre nagyobb arányban lesznek jelen vásárlóként a lakás­piacon.

Kisebb és zöldháztartások

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a háztartások átlagos mérete, növekszik az egyedülállók száma, ami a lakással kapcsolatos igényekre is hatással van. Piaci szakértők arra számítanak, hogy tovább növekedhet az igény a kisebb ingatlanokra, és a jelenleginél kisebb közösségi terekre vagy konyhára lehet szükség a lakásokban. Ugyanakkor egyre nagyobb veszélyt jelent az elmagányosodás, aminek elkerülése érdekében az épületen belül több és nagyobb közösségi helyre, például közös nappalira, könyvtárra vagy közös konyhára lesz igény.

Ahogy az irodákban, az emberek az otthonaikban is vágynak a természet közelségére, legalább egy terasz vagy erkély formájában. Ez az igény nem új keletű, amit a fejlesztők is igyekeznek követni. Budapesti adatok szerint növekedett a terasszal vagy erkéllyel rendelkező lakások aránya:

2016 harmadik negyedében az új építésű lakások 86 százalékához tartozott erkély vagy terasz, 2020 azonos időszakában már több mint a 90 százalékához.

Nőtt az erkélyek területe is, a korábbi átlagos 13 négyzetméterről több mint 14-re. A kutatások szerint hamarosan újabb gyökeres változás mutatkozhat a vevői igényekben: 2030-ra elterjed az ételek házhoz szállítása, ennek köszönhetően kevesebben igénylik majd az otthoni főzés lehetőségét, ez a Z generáció körében máris tapasztalható. Ha pedig a konyha kevésbé használt helyiséggé válik, akkor az ezzel kapcsolatos méretbeli igények is változnak majd. A sharing economy erre is szolgál praktikus megoldással – összegzi a kutatás –, a lakóépületeken belül helyet kapnak a közösségi konyhák.