Vonzó befektetés marad az ingatlan
A válság felgyorsította az emberek vásárlási szokásainak strukturális változásait: az online csatornákon elköltött összegek nőttek, a bevásárlóutcák és plázák forgalma kisebb lett. Az európai kiskereskedők csökkenteni fogják az üzleteik számát, és a fő hangsúlyt az online portálokra helyezik át, aminek hatására nő majd a második vonalbeli bevásárlóutcák és -központok üresen álló üzlethelyiségeinek száma, csökken az ágazatba irányuló befektetési kedv és a likviditás, még lejjebb esnek az árak – de talán megkezdődik az üzlethelyiségek hasznosításának újragondolása is.
A járvány súlyosan érintette az irodapiacot is: felgyorsította a távmunkára való áttérést.
Még ha a személyes jelenlét mellett zajló irodai munka heti öt napról négy vagy három napra csökken is, az irodák iránti összesített igény nőhet, mivel a bérlők és a tulajdonosok új funkciókat találnak a tereknek, és a gazdaság is magához tér a válságból.
A befektetők az ingatlanok energiatakarékosságának és közösségi jellemzőinek javítását célzó beruházásokat hosszú távú megfontolások alapján hajtják végre.
A „zöldbérlemények” gyorsan általánossá válnak majd, de a bérlőnek és a bérbeadónak is teljesítenie kell bizonyos környezetvédelmi vállalásokat.
Ez javítani fogja az áttekinthetőséget a befektetők számára. A hatékonyabb energiafogyasztási adatgyűjtés és a tanúsítási módszerek (például a Global Real Estate Sustainability Benchmark) elterjedésének hatására a környezetvédelmi és társadalmi tényezők szerepe egyre fontosabb a befektetők döntéseiben. Egy-egy eszköz környezeti fenntarthatósága ma mérhetőbb és kívánatosabb is, mint korábban − az ügyfelek prioritási listáján ma már a hozammal és a teljesítménnyel azonos, sőt néha annál kiemeltebb helyet foglal el.
Az új épületekre mind szigorúbb szabályok vonatkoznak.
A lehető legjobb környezeti tulajdonságokat nélkülöző épületek nehezebben találnak bérlőket. Ennek a trendnek a hatására egyre gyakoribb a meglévő ingatlanállomány felújítása. Az épületállománynak évente mindössze 1 százaléka cserélődik le, ami azt jelenti, hogy már megépült azoknak az épületeknek a java, amelyek 2050-ben vesznek majd körül bennünket. Ezért az épületek utólagos korszerűsítése nagyobb környezeti előnyökkel járhat, mintha csak az újonnan épülő beruházások jellemzőire koncentrálnának. Mindezzel együtt a koronavírus-válságra adott monetáris politikai válaszlépések még jobban elnyomták a hagyományos bevételforrásokat, például az államkötvényeket, és a reálhozamokat soha nem látott mélypontra süllyesztették. Ilyen körülmények között az ingatlan vonzó alternatívát kínál, és annak ellenére népszerű marad a jövedelemre vadászó befektetők körében, hogy kevésbé likvid, mint a többi eszközosztály. Lehet, hogy az ingatlanból származó hozam alacsony, de az évi 3,5 százalék még mindig jobb, mint amit a legtöbb államkötvény kínálni tud.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.