A túlnépesedett városoknak fejlődnie kell, nem terjeszkedni

Pár napja a Föld népessége elérte a nyolcmilliárd főt, de a prognózisok szerint a történelmi mérföldkő elérése ellenére a növekedés évtizedekig nem lassul. A tömegeknek továbbra is lakóhelyekre lesz szükségük, erre a már meglévő városaink a legalkalmasabbak, azonban ehhez jelentős inftrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség.

Az emberiség több mint a fele városokban él, 2050-re pedig a várakozások szerint az urbánus lakosság a népesség kétharmadát teszi ki. Ehhez képest a Föld felszínének körülbelül az egy százaléka beépített, tehát bőven lenne hely a terjeszkedésre, de nem ez a legpraktikusabb megoldás – írja összefoglalójában a Wired.

Az urbanizáció eddig jórészt kertvárosok kiépítését jelentette, a 20. század második felében a legtöbb település nagy méretű, alacsony népsűrűségű területekkel bővült. Mindez jórészt egycsaládos otthonokat és zöldterületeket jelentett, vidéki életmódot élő emberekkel, viszonylag közel a munkahelyeikhez. Több területen azonban hiányos az infrastruktúra, nincs tömegközlekedés és a legtöbb szolgáltatás nagy távolságra van. A megnövekedett autósforgalom pedig nem csak környezetvédelmi szempontból problémás, a belvárosi közlekedést is túlterheli.

Mindez aligha fenntartható, és ez az elmúlt évek trendjeiből is látszik. A 2008-as pénzügyi válság után a városok lakossága tovább emelkedett, azonban a népességszámokat nem követte a területi növekedés. Ennek több oka is van: az ingatlanárak miatt a családi házak egyre kevésbé népszerűek, egyre több üres központi épületet alakítanak át lakóházzá, emellett az albérletekbe egyszerre többen költöznek.

Azoknak, akik már most is városi környezetben laknak, rengeteg problémájuk lehet az életmóddal, a levegő szennyezett, az utcák jellemzően koszosak, az utakon dugó van, nagy a tömeg, nyáron elviselhetetlen a forróság, az éjszakai zajok is gyakoriak, a fényszennyezés miatt pedig búcsút mondhatunk a csillagos égnek.

A valódi változást a már beépített területek továbbfejlesztése hozhatja el. Az EU is ebbe az irányba akar elindulni, az Európai Bizottság már 2011-ben bejelentette, hogy a városi terjeszkedést ki kell egyensúlyozni zöldövezetek kialakításával. A fejlett országokban egyre népszerűbb a 15 perces szomszédságok kiépítése, ahol gyalog negyed óra alatt minden megtalálható, amire a hétköznapokban szükség lehet.

A tömegközlekedés bővítésével és korszerűsítésével meg lehetne oldani az autómentesítést, amely a környezetszennyezésen is csökkentene. Az így felszabadult utcákon bicikliutakat, közösségi tereket és kerteket kell kialakítani, egy ilyen környezetben pedig a vállalkozások is sokkal sikeresebbek lehetnek, hiszen alapvető részét képezik az ökoszisztémának.

A városok nagy előnyei, hogy a munkahelyek, a boltok, az iskolák, a fontos intézmények és a szolgáltatások mind egy helyen vannak, közel az otthonokhoz. Ez nemcsak kényelmes, hanem környezetvédelmi szempontból is fontos, hiszen a városi élet alacsony kibocsátást is jelent, nincs szükség annyi autóra és a szállítás is könnyebb.