Jönnek vissza a külföldi vevők: egyre jobban megéri nekik lakást venni
Növekvő arányban járulnak hozzá a lakáspiaci kereslet fenntartásához a külföldi vásárlók, akik a Covid okozta sokkhatást követően, a forint gyengülése miatt visszatértek Magyarországra. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Lakáspiaci jelentéséből kiolvasható, hogy 2022 második negyedévében 6,1 százalékkal sokéves rekordot döntött a külföldi vásárlók részaránya az országos piacon – részletezte elemzésében az OTP Ingatlanpont. Mint írják, az elmúlt hat évben 2019 negyedik negyedéve vitte a prímet, 5,2 százalékos külföldi vásárlói részaránnyal.
A külföldi vevők most kifejezetten látványosan megerősödtek vidéken, ahol eddig hagyományosan kisebb – 4 százaléknál sosem magasabb – volt a szerepük – írta az OTP Ingatlanpont. Az idén április–júniusban elért 5,7 százalékos részarányuk ráadásul duplázás az előző év hasonló időszakához képest vidéken.
A külföldi vásárlók aránya leginkább a nyugat-dunántúli régióban nőtt, ahol elérte a 13,3 százalékot, a másik kitüntetett terület körükben továbbra is a főváros.
Vannak országok, amelyek állampolgárai szinte csak a budapesti lakások iránt érdeklődnek.
Tavaly például a vietnámiak magyarországi vásárlásainak 90,2 százaléka budapesti volt, a kínaiak esetében ez az arány 88,4, míg az izraelieknél 82,8 százalék a KSH legfrissebb lakáspiaci elemzése szerint.
A fővárosban három területet különít el az MNB jelentése, ahol igencsak eltérően alakult a külföldi vevők részaránya. Hagyományosan kevésbé vonzó e vevőkör számára a 15 „peremkerület”. Bár az idei elsőről a második negyedévre e városrészekben is nőtt a külföldi vásárlók részaránya, konkrétan 3 százalékról 3,6 százalékra, de még így is elmaradtak a járvány előtti, 2019-es 4,1–5,7 százalékos értéktől.
Minden ingatlan eladható, de nem a korábbi áron – VG PodcastTrendfordulóhoz érkezett a lakáspiac. |
A budai hegyvidék kerületeiben (I., II., XII.) öt-hat éve még 10 százalék körüli volt a külföldi vevők aránya, ami 2019-re lassan 5,2–6,7 százalékra apadt. Bár itt is hozott fellendülést az idei év, az április–júniusban elért 4,7 százalék határozottan elmarad a járvány előtti szinttől.
A külföldi érdeklődők szemében mindig is a város szíve – az V., VI., VII., VIII. és IX. kerület – volt a legvonzóbb.
Itt korábban több negyedévben elérte, sőt meghaladta a 20 százalékot az arányuk a vásárlók között. Az idei második negyedévre e területeken is látszik az élénkülés, ám az elért 15,2 százalékos külföldi részesedés még mindig elmarad a 2019-es 16,3–29,3 százaléktól.
Az itteni lakások azért is lehetnek különösen vonzók a külföldiek számára, mert befektetésnek is igencsak alkalmasak. Ám a Covid is emiatt okozhatott itt mélyebb válságot, például azzal, hogy a járvány miatt ellehetetlenült a rövid távú lakáskiadás, az Airbnb
– emlékeztet a visszaesés kapcsán egy sajátosságra Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Mint hozzáteszi, minden kívánatossá, de egyúttal érzékenyebbé is teszi a belvárosi ingatlanokat.
A 2022-es élénkülésben szerepet játszott, hogy oldódott a járvány okozta sokk, és ezzel együtt nőtt a befektetők bátorsága is, de a fő hajtóerő Valkó Dávid szerint most a forint gyengülése.
A külföldi vevők most többet remélhetnek a pénzükért a magyar piacon
– szögezte le a szakértő.
Három „eurós” ország polgárai múlták felül tavaly a Covid előtti, azaz 2019-es vásárlásaik számát: a KSH jelentése szerint: a szlovákok 27,8 százalékkal, a hollandok 11,6 százalékkal és a németek 3,9 százalékkal. Három korábbi nagyobb vásárlói kör érdeklődése viszont számottevően elmaradt a járvány előttitől: a vietnámiaké 58,9, az izraelieké 57,7 és a kínaiaké 50,3 százalékkal csökkent.
A külföldi lakásvásárlók az euródrágulás nyerteseiAz eurós vevők számára néhány hét alatt 10 százalékkal csökkent a magyarországi ingatlanok ára. |
Mindezek nyomán 2021-ben a legtöbb lakást a Németországból (1259 darabot), a Szlovákiából (791), illetve a Romániából (746) érkezők vásárolták nálunk.
A németek főleg vidékre mennek, sokan közülük a nyugdíjas éveikre keresnek új otthont.
A szlovákok több mint fele a határ közelében, Győr-Moson-Sopronban, illetve Borsod-Abaúj-Zemplénben vett lakást. A románok mintegy ötöde pedig csak a határ túloldalára, Békés megyébe költözött át. Ami a külföldi vevők szerepének várható alakulását illeti, Valkó Dávid úgy látja, hogy ha számban nem is feltétlenül fognak gyarapodni, az összességében visszaeső forgalom miatt arányuk növekedésével valószínűleg lehet számolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.