A föld karbonkibocsátásának 38 százaléka az épületek, ezen belül 11 százaléka az építkezések számlájára írható, vagyis aki nem bont, hanem felújít és korszerűsít, nagy lépéseket tesz a klíma semlegesség felé. A Bánáti + Hartvig Építész Iroda csapata saját székházával, a felújított egykori Alba Regia étterem épületével példázza, hogy nemcsak elmélet a környezetvédelem, hanem gyakorlat is lehet. Mint Hartvig Lajos, az iroda alapítója a VG Podcastnak elmondta: 384 fa száz éven keresztül nyelte volna el azt a mennyiségű karbont, amelyet az ezer négyzetméteres irodaház megépítésével kibocsátottak volna.

Felújítani többe kerül és időigényesebb, mint lebontani egy épületet, amelynek a sittjét még átválogatni és újrahasznosítani sem kötelező, a bontási engedélyt pedig nem kötik környezettudatossági szempontokhoz, a többség a gyorsabb és egyszerűbb utat választja, nem menti meg azt sem, ami menthető. Pedig

Mégis, túl egyszerű ma még megszerezni a bontási engedélyt bármelyik épületre, mert kulturális és örökségvédelmi szempontokat igen, de környezettudatossági kritériumokat nem mérlegelnek. Noha minden egyes új épület óriási környezetterhelés árán valósul meg, az építőanyag-gyártástól a -szállításig nagyon sok karbonkibocsátással jár, még mindig a legkönnyebb utat választja az építkezők többsége. Nevezetesen a romba bontást.

A körforgásos építésgazdaság ma még sokak számára csak elmélet, az építési hulladék egésze megy a szemétbe, ennek nem lenne szabad így lennie. 

– figyelmeztet a tervező, a kivitelező és a megrendelő közös felelősségére az építész.

Az építés környezetszennyezéssel jár, abból kellene építeni, amink van, a környezettudatos építés már benne van a szakmai köztudatban. De miután ma még nem olcsóbb az újrahasznosítás, sokszor írják felül az anyagiak a környezetvédelmi szempontokat. 

A lakosság még korántsem ilyen környezettudatos, bár a Kádár-kockáktól kiindulva hatalmas utat járt be az elmúlt negyven-ötven évben a lakóházépítészet is. A most épülő lakások hőtechnikai jellemzői, az energetikai előírások is nagyon sokat szigorodtak, ma lakást, lakóparkot már csak úgy lehet tervezni, hogy az alkalmazott energia 25 százaléka megújuló. Ez most, az energiaválság korszakában kevésnek is tűnik az építész szerint is. Azonban minél energiahatékonyabb egy épület, a kivitelezési költsége annál magasabb, és mindig nagy kérdés, hogy hány év alatt térül meg.

Az energiahatékonyságot segítő szerkezetek megnövelik az épület árát, igaz, a működtetés egyre inkább középpontba kerül. Ebben nagyon nagy paradigmaváltás látszik, hiszen  az üzemeltetés költsége megsokszorozódott, és olyan szempontokat húzott elő a köztudatban, ami fiókban volt eddig.

– összegezte Hartvig Lajos, aki a lakossági rezsivédettséget és az ársapkát hibának tartja, mert nem sarkallja az érintetteket spórolásra.

A felhasználói szokások változására nevelni már az óvodában, iskolában el kell kezdeni, és az építészeti tervezésnek is részének kell lennie, de még mindig nem evidencia, hogy egy a fenntarthatósági alapelvek ismeretével a fejében kapjon diplomát az építész.

A magyar építészek mindeközben olyan lehetőségekhez jutnak itthon, amire harminc-negyven évig nem nagyon volt alkalom, hogy példaértékű, ikonikus épületeket tervezzenek. A kortárs építészet értékeit megmutató, a közízlést formáló, szerethető, közérthető új épületek megjelenése nagyon fontos, az egyik legkiválóbb példa erre a Magyar Zene Háza, amelynek a tervezésében és a megvalósításában a japán tervező mellett magyarok is részt vettek. 

A Városligetben felépült kortárs épületet elfogadta és megszerette a közönség, a január végén megnyílt házat már egymillió látogató kereste fel.