A 2021-es esztendőhöz viszonyítva 2022-ben visszaesést láthattunk a budapesti újlakás-piacon – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, hétfőn közzétett elemzéséből.
A folyamatosan emelkedő inflációval, lakásárakkal és hitelkamatokkal, a szomszédunkban zajló háború kitörésével és eszkalációjával, valamint a nehezen tervezhető kivitelezési időkkel és költségekkel leírható makrokörnyezetben a kereslet az év elején még lendületben maradt a választásokhoz köthető pluszjövedelmeknek, valamint a különböző lakástámogatási elemeknek – ezen belül is hangsúlyosan a Zöldotthon program keretében igényelhető, kedvező hitelkonstrukciónak – köszönhetően, ám az év végére már látványosan befékezett a piac.
„Míg a januártól júniusig eladott, mintegy 3800 új társasházi lakás még hozta a megelőző öt év átlagát, az év második felében már csak 2100 fővárosi új lakás talált gazdára, amelynél alacsonyabb volumennel csak a koronavírus-járvány megjelenésekor, 2020 első felében, ezt megelőzően pedig a pénzügyi válságból való kilábaláskor, 2015 első felében találkozhattunk. Az 5900-as összesített forgalom éves szinten 30 százalékos csökkenés” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
A kétlakásosnál nagyobb projekteket tartalmazó adatbázisuk szerint 2022-ben minden negyedik új lakás (összesen 1550) a XIII. kerületben talált vevőre, 1060 darabbal a XI. kerületé a képzeletbeli ezüstérem, amit a IX. kerület követett 610 eladott ingatlannal. A három kerület együtt az összforgalom 54 százalékát tette ki.
Tényleg most kell lakást venni? Kiragadtuk a lényeget a friss szakértői megszólalásokbólVéget ért a hét bő év a lakáspiacon, de azt még sokáig nem lehet tudni, hogy a kereslet meddig csökken még, és mennyi időre fékezi meg a jó ideje rendületlen drágulást. Ami biztos, hogy ismét a vevők kerültek helyzetbe, ennek előnyeire hívják fel figyelmüket sorra a szakértők. Összeszedtük, hogy ki mit mond a rövid távú lakáspiaci kilátásokról. |
A lakásszám mellett érdekes adat az is, hogy a szóban forgó ingatlanok hány új projekt keretében épülnek fel. A tavaly értékesíteni kezdett 235 új társasházból 43 a XI., 34 a III. kerületben található, majd kissé lemaradva, 21, illetve 19 beruházással a XIII. és a XIV. kerület következik. Egyedül az I. kerületben nem indult új beruházás. A lakás- és projektszám hányadosa, azaz az átlagos projektméret természetesen adottságfüggő.
A 27 lakásos – a 2021-es 36-hoz képest látványosan kisebb – budapesti átlagos beruházási volumen alatt vannak jellemzően a kertvárosi területek (mindössze 3-4 lakással pl. a XVI., XVII. és XVIII. kerületben), míg másik végletként a IX. kerületben átlagosan 190, a XIII. kerületben pedig 84 lakásos társasházi fejlesztések indultak tavaly.
A lakásépítők növekvő megfontoltságára utal az is, hogy miközben 2021-ben összesen 41 ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, amelyből 25 meghaladta a százlakásos volument, tavaly már csak 31 nagy beruházás került piacra, amelyek közül 20 éri el a százlakásos méretet.
„Az idei évre tervezett átadások számából toronymagas a XIII. kerület részesedése: az 1700 lakás a budapesti teljes volumen közel negyede. Nagyjából ezer lakásátadás várható a IX. kerületben, míg a III. és a XIV. kerületben mintegy 700-700 darab. Mindemellett 2024-re is több mint négyezer értékesítés alatt álló lakást tartalmaz adatbázisunk, sőt, közel háromezret már 2025–2026-os átadással hirdetnek. Ez a szám az újabb és újabb projektek indításával folyamatosan növekszik” – részletezte Valkó.
Az a tény, hogy tavaly az új kínálat meghaladta a keresletet, negatív hatással volt az eladatlan lakáskészletre.
A 2023. január elején elérhető, azonnal költözhető, 640 darabos újlakás-készlet 2014 óta a negyedik legnagyobb féléves volumen. Aki rögtön költözne, továbbra is a XIII., XI. és VIII. kerületben találhat legkönnyebben ingatlant.
Építés alatt állóból további 5100 darabos a fővárosi eladatlan készlet, ebből majdnem minden negyedik a XI. kerületben található.
A kereslet mérséklődése, valamint az összességében bizonytalanná váló piaci környezet ellenére sem látszanak jelek az új építésű lakások árának csökkenésére. A beruházók inkább kivárnak az értékesítés indításával, emellett jogosan bízhatnak abban, hogy az ősszel a lakáspiac slágertémájává váló rezsiteher-növekedés miatt később újra nagyobb szeletet tudnak majd kihasítani a piaci forgalomból az energiahatékony új lakások.
A legolcsóbb új lakásokat nagyjából 800 ezer forintos, míg a legdrágábbakat négymillió forintot is meghaladó négyzetméteráron lehet megvásárolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.