Kerül, amibe kerül, az energiatakarékos új lakások felé fordulnak a vevők

A nehéz piaci körülményekre tekintettel jó eredménynek tartja az építőipari szakma a KSH tavalyi újlakás-építési számaival leírt helyzetet, de figyelmeztetnek, hogy egyre többen kivárnak, a megrendelők csak előkészítenek. Ezt mutatja, hogy jelentős, és nőtt a különbség a kiadott építési engedélyek és az átadott lakások száma között. Az átlagos lakásméret növekedését a családi házak arányának, a vidéken használatba vett új lakások számának növekedése okozta tavaly, amit a falusi CSOK kedvező hatásának és a 2020–2021-ben, az építések indulásakor meglévő, kedvezőbb hitelkamat-környezetnek tulajdonít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). 

Az ÉVOSZ elnöke, Koji László a KSH adatai kapcsán rámutatott, hogy  

A drasztikus áremelkedések következtében a helyzet eszkalálódik, a két számjegyű kamatok mellett ugyanis a lakosság nem vesz fel lakáscélú hitelt.

Tavaly a második fél évtől az energiatakarékosságot szolgáló munkákra tevődött át a fókusz, de továbbra is komoly gond az írásos szerződés nélkül végzett munka. Amellett, hogy ez nagy kockázatokat hordoz, éves szinten 300 milliárd forinttól, illetve annak 75 milliárd forintnyi áfatartalmától esik el az állami költségvetés.

Idén és jövőre Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem kapacitáshiány vagy szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Az ÉVOSZ ezért azt javasolja, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának, egy alkalommal maximum 10 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 5 millió forintot.

Emellett az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását, „támogatott nonprofit lakásépítési módszer” bevezetését javasolja az ÉVOSZ. Az utóbbi során az állam vagy az önkormányzat a fejlesztéshez terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolíthatná, biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat. Az ÉVOSZ szorgalmazza a kormányzat komplex hosszú távú lakásgazdálkodási stratégiájának elkészítését.

az Ingatlan.com kommentárja szerint. Az új lakások kínálata az idei év elején számottevően, 29 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, miközben az elmúlt fél évben lelassult az áremelkedés üteme. Budapesten az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint volt a február közepi kínálat alapján, ez 24 százalékos éves drágulás, de féléves viszonylatban már csak 7,9 százalékos az emelkedés – összegezte Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 

A bizonytalanabb gazdasági környezet, az árak emelkedése ellenére stabil maradt az új lakások piaca – kommentálta a szakértő az adatokat.

A szakember szerint a bőséges kínálat arra utal, hogy kitart az építési kedv, és nagy számban fognak lakások épülni 2023-ban is. 

A keresletnek a kormányzati támogatások mellett az is támaszt ad, hogy az új lakások energiahatékonysága olyan vonzerő, amely miatt lesznek olyan vevők, akik a magasabb ár ellenére új ingatlant vesznek a használtak helyett. 

A lakásfinanszírozás rendkívül megdrágult, a zöldhitel kifutása és a magas infláció miatt a kereslet lassult a fővárosi újlakás-piacon, ahol 2022-ben összesen alig több, mint 5000 új építésű lakás talált vevőre, szemben az egy évvel korábbi közel 7700-zal.

Magyarország vezető lakásfejlesztője, a Futureal csoporthoz tartozó Cordia piacfelmérése szerint decemberben a budapesti fajlagos átlagár 1,464 millió forint volt, ami éves alapon 28 százalékos, negyedéves összevetésben viszont már csak 2 százalékos növekedés. A vállalat prognózisa szerint az idei első negyedévben érheti el a mélypontját az új- és használtlakás-piaci forgalom, ezt követően pedig élénkülésre van kilátás Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatójának prognózisa szerint.