Szlovákia: dráguló jelzálog, csökkenő ingatlanárak

„A szlovákiai ingatlanok 2023 márciusában 6,9 százalékkal voltak olcsóbbak, mint a tavaly júliusi árcsúcson” – mondta Roman Vrbovsky, a Szlovák Nemzeti Bank elemzője. Az idei év első három hónapjában a szlovákiai lakóingatlanok kínálati árai 3,9 százalékkal csökkentek az előző negyedévhez képest – derül ki a jegybank friss felméréséből. 

Az elemző hozzátette, a lakóingatlanok négyzetméterenkénti átlagára abszolút számokban kifejezve 104 euróval csökkent a tavalyi negyedik negyedévhez képest. Ezzel együtt az átlagár még mindig 1,8 százalékkal magasabb, mint 2022 elején, leszámítva a 2 szobás lakásokat, ebben a kategóriában már alacsonyabb az árszint, mint 2022 első hónapjaiban. Az árak az ország összes régiójában csökkentek, a legjelentősebb mértékben Kassa, Eperjes és Pozsony megyében. Az országos négyzetméterenkénti átlagár most 2556 euró, jelentős regionális különbségekkel. 

A legdrágábbnak számító Pozsony megyében az idevágó mutató 3203 euró, Kassa megyében 2220, Nagyszombat megyében 1869, Besztercebánya megyében 1760, végezetül a sereghajtó Nyitra megyében 1435 euró. Különösen erőteljes a visszaesés az új építésű lakások kategóriájában, országszerte 3220 lakás vár vevőre, ami a tavalyi átlag kétszerese. Marián Búlik, az OVB Allfinanz Slovensko elemzője szerint az ingatlanpiac befagyása összefügg a jelzáloghitelek kamatainak emelkedésével, azonban összességében szerinte idén 10 százaléknál nagyobb áresés nem várható a lakóingatlanok piacán. 

Míg 2022 első két negyedévében 3-3 milliárd eurót is meghaladó volumenű jelzáloghitelt vett fel a lakosság, addig az idén ennek csak alig egyharmadát. Ennek oka elsősorban a magasabb kamatszintben keresendő, hiszen 2021-ben akár 1 százalék alatti kamattal is kínáltak a bankok jelzáloghitelt, ma azonban 3,5 és 4 százalék között mozognak az átlagos kamatok.

Az év végi árcsökkenés nem szlovák vagy magyar sajátosság, az európai uniós tagállamok többségében mérséklődtek a lakásárak. Az Eurostat lakáspiaci árindexe a 2015. évi bázis 147 százalékát tette ki, az eurózónabeli lakásárindex 144 százalék volt, mindkét mutató csökkent (1,5 százalék, illetve 1,7 százalék).

A legnagyobb visszaesés (6,5 százalék) Dániában következett be, ezt Németország követi 5,0 százalékos csökkenéssel. Jelentős drágulásról csupán Horvátország (4,7 százalék) és Románia (2,5 százalék) számolt be.

A visegrádi országok közül Szlovákiában kisebb mértékben (0,8 százalék), Csehországban a magyarországival egyező ütemben (2,2 százalék) csökkentek az árak. Ezzel szemben Lengyelországban 1,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak a harmadik negyedévhez képest.