Alig indult társasházépítés Budapesten az idén, mérséklődött a drágulás
Januártól június végéig 96 új, kétlakásosnál nagyobb projekt értékesítése indult el Budapesten, ezek keretében mintegy 1650 ingatlan épül – derül ki az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképéből.
A számok az előző fél évhez képest 60, a tavalyi első fél évvel összevetve 30 százalékos a csökkenés.
Ennél kisebb volumen legutóbb 2015 első felében került piacra, amikor is ötévnyi tetszhalott állapot után éppen csak beindultak az új projektek.
Mindössze 1570 társasházi lakást adtak el az első fél évben az idén, ami a megelőző fél évhez képest 25, a tavalyi első fél évhez képest közel 60 százalékkal kevesebb tranzakció.
Ilyen alacsony értékesítési volument utoljára három éve, a Covid első hullámának betörésekor, azt megelőzően pedig 2014 második fél évében láthattunk
– összegezi a fő mutatószámokat Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Egyelőre nem várható a piac élénkülése
A magas kamatok miatt a hitel segítségével vásárlók tömege esik ki a piacról, miközben a befektetőket elszívja az időközben megjelent inflációkövető, de legalábbis a bérleti hozamnál magasabb kamatot biztosító pénzügyi befektetési lehetőségek és a bizonytalan, illetve a korábbi évekhez képest visszafogott árnövekedési kilátások.
Nem számítanak tömegekre a 2024-től szigorodó Babaváró támogatás, illetve az ugyancsak jövő januártól a kedvezményezett kistelepüléseken kívül megszűnő CSOK miatt az idei évre előre hozott vásárlások révén a piacon.
A piac élénkítésének reményével indult, ám a mai napig mindössze nagyjából féltucatnyi értékesítés alatt álló projekt vásárlóinak 5 százalékos áfa-visszaigénylési lehetőséget biztosító rozsdaövezeti akcióterület státusz kedvező hatása sem számottevő.
Égnek a vonalak a CSOK-döntés után, máris vannak új kérdésekHibernálódik a városi lakáspiac, amíg nem jelentik be azt az új családtámogatási rendszert, amivel a városban élők is számolhatnak 2024-től – reagáltak piaci szereplők a ma ismertetett kormánydöntésre, miszerint 50 százalékkal megemelik a CSOK összegét, de az csak a falvakban lesz felhasználható. A 75 százalékban ingatlancélra fordított Babaváró korhatárossá tétele is meglepte az érintetteket. Mi lesz a CSOK-hitellel és a folyamatban lévő szerződésekkel? – egyelőre csak a kérdések sorjáznak. |
Nem meglepő tehát, hogy az idei első hat hónap alatt mindössze kilenc ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, ebből négy beruházás van, ami száznál több lakásos. Összehasonlításul: tavaly egész évben – 2021-hez képest csökkenő tendenciát mutatva – 31 nagyberuházás került piacra, ezek közül 20 éri el a százlakásos méretet. Ez annak ellenére beszédes, hogy
az utóbbi években a nagy projekteknél is terjed a trend, miszerint az értékesítést csak az építkezés előre haladott fázisában kezdik meg,
azaz az előbb említett számoknál több helyen zajlik a kivitelezés, csak épp a lakások még nincsenek a piacon.
Bár fővárosszerte visszaesett a beruházói aktivitás, az továbbra is a XIII. kerületben a legélénkebb. Az OTP Jelzálogbank kétlakásosnál nagyobb társasházi beruházásokat tartalmazó adatbázisa szerint itt hat hónap alatt 550 új lakás értékesítése indult el, 9 projekt keretében. Hatvanegy lakással az átlagméret is itt a legnagyobb, amit csak a XIV. kerület közelít meg 55-tel.
A kereslet volumenében a XI. kerület az első 340 eladott lakással, amelyet a XIII. és a XIV. követ 280, illetve 170 ingatlannal.
Az átadott, de eladatlan lakáskészlet ugyanekkor bővült., az első fél év végére 820 azonnal költözhető lakásból lehetett választani Budapesten. Ez valamivel több az elmúlt tíz év átlagánál. A kínálat gerincét ötezer már építés alatt álló ingatlan adja. Azonnal költözhető lakásból a XI. és a XIII. kerületben van a legtöbb (170, illetve 180), míg az épülőfélben lévők között egyértelmű a XIII. kerület elsősége, 1140 lakással.
Az idén látványosan visszaeső kereslet ellenére az új lakások árszintjében nem várható általános csökkenés,
noha a drágulás üteme mérséklődött. Nem példa nélküli ugyanakkor az utólagos, lefelé irányuló árkorrekció sem, tesztelve, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben vajon mit fogad el a piac.
Idei átadású lakások esetén most nagyjából 1,3 milliós átlagos négyzetméterárral lehet kalkulálni a fővárosban. A nagyrészt már épülő, 2024–25-ös költözéssel hirdetett projekteknél ugyanakkor 1,5 millió forint körüli az átlagár, de ez az ár az átadásig még nőhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.