késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Jöhet az új városi CSOK, de az új lakások ára már így is túl magasra nőtt
Senkit sem értek váratlanul a KSH mai első féléves lakásépítési adatai, amelyek szerint idén még tovább csökkenve, 19 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek, illetve az egyszerű bejelentésű lakásszám 39 százalékos csökkenése pedig az elmúlt tíz év legnagyobb lejtmenete – sommázta a helyzetet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).
Az építőipari szakszövetség prognózisa szerint a tavaly elkészült 20,6 ezer lakás után idén még kevesebb, már mindössze 17 ezer épül fel, ami nagyon kevés a tavalyi népszámlálás szerinti, 4,6 milliós hazai lakásállomány szükséges megújulási rátájához képest.
Az épületek műszaki állagának elöregedése jellemző mind a fővárosban, mind pedig vidéken,
az energetikai elvárásoknak ma már a lakások mintegy 80 százaléka nem felel meg.
A lakásépítést és -felújítást egyenrangú ügyként indokolt kezelni az ÉVOSZ állásfoglalása szerint. A felújítási piac felpörgetéséhez a szakszövetség nemrég komplex, az állam számára nullszaldósan megvalósítható támogatási modellel is előállt, amiről a Világgazdaság elsőként, részletesen beszámolt.
Az új lakásfelújítási támogatással mindenki jól járhat, és még az államnak sem kerülne semmibeAkár négymillió forintos vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt is magában foglal az a lakossági energetikai felújítási program, amelyet az állam számára nullszaldós formában dolgozott ki az építőipari szakszövetség. |
A lakásépítéseket kínálati tényezők is gátolják, hiszen az árak az alacsonyabb kereslet ellenére továbbra is magasak, és az építkezések megszervezése, a megfelelő szakemberek megtalálása is nehézkes
– írta a KSH-jelentésre reagálva Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Kisebb is lehet a visszaesés
A várakozásoknak megfelelően, kedvezőtlenül alakult a lakásépítések száma az első fél évben, de a kiadott építési engedélyek számának 38,6 százalékos csökkenése kapcsán a szakértő fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy
a múlt adatai alapján nincs szoros kapcsolat az épített lakások és az építési engedélyek száma között, így ekkora mértékű visszaesésre az elkészült lakásoknál azért nem számítunk.
Az első fél évben
az átadott új lakások száma legnagyobb mértékben, 36 százalékkal a fővárosban esett vissza, amiben szintén kiemelt szerepe lehetett a magas áraknak.
Ezzel szemben a községekben épített lakások száma 9,2 százalékkal nőtt a kormányzati lakáspolitikának is köszönhetően, amely a nagyobb városok agglomerációjába való kiköltözést jelenti – a későbbiekben pedig ingázást a nagyobb városokba.
A következő időszakban a lakásépítések száma vélhetően még nem tud emelkedni.
Az építési engedélyeknél érdekes tendencia rajzolódik ki – mutatott rá Regős Gábor –, a községekben a legnagyobb, a fővárosban a legkisebb a mérséklődés.
Emelkedő pályára akkor állhat a piac, ha a kamatkörnyezet normalizálódik, és a háztartások jövedelmi helyzete is javul, azaz ebből a szempontból is fontos feladat az infláció letörése – külön is kiemelve az építőipart érintő áremelkedést.
Vevőriasztó árak?
Az új lakások iránti kereslet 20 százalékkal csökkent. Ezen belül a visszaesés a fővárosban 17 százalék, miközben a vármegyeszékhelyeken több mint 30 százalék, a kisebb városokban és a községekben pedig 16 és 15 százalék volt.
A keresletcsökkenés nem rántotta magával az árakat, bár az áremelkedés mértéke számottevően lassult,
az eladó új lakások átlagos négyzetméterára a budapesti kínálati piacon 7 százalékkal, 1,3 millió forintra, a vármegyeszékhelyeken pedig 11 százalékkal, 843 ezer forintra nőtt – jelezte az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője, Balogh László, saját adataikat összegezve.
Az év elején mért, 20 százalékot meghaladó infláció fényében ez az áremelkedés szerénynek mondható, az infláció ugyanis a leggyorsabban mindig az újlakás-árakba gyűrűzik be
– emlékeztetett a szakértő. Ugyanakkor – tette hozzá Balogh László –
ezek a négyzetméterárak sok vevő számára már egyre nehezebben megfizethetők, részben a magas lakáshitelkamatok miatt.
A mérsékelt áremelkedésben szerepet játszik az is, hogy az új építésű lakások iránti kereslet a használt lakások piacán látható tendenciákhoz hasonlóan jócskán lecsökkent.
A fővároson belül az I., az V. és a XII. kerület a legdrágább, 2,5 millió forint körül vannak az átlagos négyzetméterárak, míg több kerületben, például a XVII.-ben, a XVIII.-ban és a XXIII.-ban még nem éri el az 1 millió forintos szintet.
A vármegyeszékhelyek közül Szegeden, Debrecenben és Pécsen a legmagasabb az átlagos négyzetméterár, mindhárom városban meghaladja a 900 ezer forintot. A legolcsóbb városok között van Nyíregyháza és Szolnok, 700 ezer forint alatti értékkel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.