Zentai Péter: több száz milliárd forint hiányzik a magyar ingatlanpiacról

„A többi ágazathoz hasonlóan az építőipar is rendkívül sok problémával szembesült az elmúlt néhány évben. A koronavírus-járvány megváltoztatta az életünket: az iparági szereplőket kihívás elé állította, gondot okozott az ellátási láncban, a munkaerőpiacon, hatására még a kereslet-kínálat is megváltozott. Ennek ellenére mégis azt mondom, az Ukrajnában zajló háború lényegesen több terhet rótt erre az iparágra” – mondta a Világgazdaságnak Zentai Péter üzletember, akinek a nevéhez többek között olyan beruházások fűződnek, mint a Beluga Bay- vagy a Láng Gépgyár-projekt.

Befagyott a finanszírozás, több száz milliárd forint hiányzik a piacról

Szerinte az orosz–ukrán háború beindított egy láncreakciót: 

• az ellátórendszerek ellehetetlenültek, 
• az infláció elszállt, 
• a tartósan magas kamatkörnyezet pedig az ingatlanfejlesztőket és a vevőket is távol tartotta a piactól. 

„Egyszerűen nincs akkora profit és marzs a több évig tartó építkezéseknél, amennyivel az évi 20 százalékos banki kamatot ki lehetne termelni. Lehetetlen! Ugyanez igaz a vásárlói oldalra is, emiatt tulajdonképpen befagyott a finanszírozás” – fogalmazott a szakember, aki úgy véli, a legkézenfekvőbb megoldás minderre a béke lehet.

„Az ingatlanalapokba elhelyezett vagyont a háború miatt átstrukturálták, pontosabban kivonták belőlük a pénzt. 

Abban a pillanatban, ahogy az inflációt letörték és a banki kamatokat csökkentették, megnő a hajlandóság a befektetések iránt. Hosszú távon az ingatlan még mindig jobb, stabilabb, kiszámíthatóbb, mint bármelyik pénzügyi befektetés” – közölte Zentai, hozzátéve, a következő egy-két éven belül megváltozik a mostani trend Magyarországon, az ingatlanbefektetéseket újrapozicionálják.

Béke, alacsony infláció, kedvező kamatkörnyezet

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a hazai vállalkozások tevékenységét idén leginkább a megrendelések elmaradása, az infláció és a szakemberhiány akadályozta. Ezek a cégek a szerződésmódosításokra, a nagy áremelkedések előtt kötött szerződések esetében az árkülönbözetek kifizetésére, a megrendelőkre, új szabályokra, olcsóbb finanszírozási lehetőségekre, jellemzően 5 százalék körüli hitelkamatokra vártak egész évben. A többség úgy gondolja, jövőre 50–80 százalék között lesz a bevétele az ideihez viszonyítva.

Zentai Péter elárulta, ők nem hitelből építenek. Ebben az időszakban inkább a tervezőasztalon tartották a projektjeiket, nem állítottak le semmilyen fejlesztést. „Hiszünk a magyar piacban, a fellendülésében, és elkötelezettek vagyunk a céljaink megvalósításában. Nem fogunk meghátrálni, visszalépni” – hangsúlyozta. Az uniós forrásoknak örül ugyan, de rájuk nincs hatással, mert banki kölcsönök nélkül fejlesztenek. 

Az üzletember arról is beszélt, hogy az olyan beruházásokat, mint mondjuk a Beluga, amelyet a dolgozói szálláshelyekből álló portfóliójuk értékesítéséből finanszíroznak. „Nagyságrendileg még mindig legalább 250 ezer újépítésű ingatlan hiányzik a piacról. Néhány felmérés alapján ez a szám talán még a 300 ezret is elérheti” – mutatott rá.

A veszély átmenetileg elhárult, konszolidálódott a földgáz ára

Zentai emlékeztetett arra, hogy a háború kitörése után rövid időn belül problémaforrásként jelent meg az ingatlanpiacon az energia. „Akkor éreztük meg igazán a bőrünkön, hogy ez mekkora gond. Szerencsére a veszély átmenetileg elhárult, leginkább azóta, mióta a földgáz nemzetközi tőzsdei ára konszolidálódott.”

Sőt, az európai benchmarknak számító holland TTF gáztőzsdén jegyzett következő havi földgáz ára már mintegy 6 százalékos mínuszba kúszott december közepére. Ezzel szeptember óta nem látott, 36 eurós szintre esett vissza a megawattóránkénti jegyzés. Ennek az az egyszerű oka, hogy az uniós gáztárolók továbbra is szinte maximálisan telítettek, miközben a kereslet visszafogott. Ehhez az is hozzájárul, hogy az időjárás újra enyhült, karácsony környékén például 12–14 fok körüli hőmérséklet várható hazánkban.

Zentai Péter kiemelte: ahhoz, hogy igazán zöldek és ezzel együtt versenyképesek legyenek, olyan megoldásokat kell alkalmazniuk, amelyek hosszú távon kiszámítható és olcsó működést eredményeznek a számukra. 

Különböző építőipari kasztok alakulnak ki

„Az energiahatékonyság nem csak abban merül ki, hogy felteszünk egy napelemet, vagy fúrunk egy talajszondát, hanem megvizsgálunk egy csomó más szempontot is. Például, hogy gázzal vagy anélkül tudjuk-e az adott ingatlant üzemeltetni, továbbá, milyen korszerű technológiákat, alapanyagokat alkalmazhatunk, illetve használhatunk fel az építéséhez. Nem mindegy az sem, milyen szigeteléssel, nyílászárókkal dolgozunk, utóbbi ugyanis lehet hideg- vagy melegperemes. És ugyanennyire fontos az árnyékolástechnika is” – magyarázta hangsúlyozva, a bankok kedvezményes kamatokkal segíthetik, ösztönözhetik azokat a beruházókat, akik kiemelkedően teljesítenek az energiahatékonyság területén. Úgy gondolja, hogy besorolásuknak megfelelően az építők között előbb-utóbb különböző „kasztok” fognak kialakulni.

„Mi a kezdetektől a végéig viszünk egy ingatlanberuházást. Bérépítést még senkinek nem vállaltunk. Ez azt jelenti, hogy mi vagyunk a tervezők, a beruházók, a generálkivitelezők, és saját csatornáinkon keresztül az értékesítők is. Munkánk során a legkorszerűbb, legmagasabb minőségű építésre törekszünk. Minden projektünk mögé büszkén állunk oda” – összegzett Zentai.