Nem éri meg az ötszázalékos lakáshitelre várni, inkább vegyünk fel most drágábban, a kiváltáson pedig gondolkozzunk később

A kormány által belengetett 5 százalékos THM-plafon bevezetését nem feltétlenül érdemes megvárni, ugyanis közben az ingatlanárak is emelkednek, ráadásul egyre gyorsabb ütemben egy csütörtökön megjelent elemzés szerint.

Nem lesz mindenki számára elérhető a kedvezményes hitel

A Biztos Döntés elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány által várt 5 százalékos plafon a hitelekhez kapcsolt referenciakamatok alatt található, hiszen a 10 éves banki referenciakamat (10 éves BIRS) 6,84 százalék volt kedden, míg az 5 éves állampapírpiaci referenciahozam 6,38 százalékon állt ugyanekkor. Ez azt is jelenti, hogy a bankok igyekeznek a jogosultak körét is minél szűkebbre szabni, így 

Gergely Péter, a pénzügyi portál szakértője szerint ugyan már többször volt példa arra, hogy a bankok a referenciakamatok alatt kínáltak lakáshitelt, normál esetben a kockázatok miatt magasabb hozamot várnak a lakáshitelektől, mint amennyiért egymásnak vagy az államnak adnak kölcsönt. Ez még akkor is igaz, hogyha a pénzintézetek forrásköltsége jóval alacsonyabb a bankokban pihenő, immár 8231 milliárd forintra rúgó lakossági folyószámla-állomány és 342 milliárd forintnyi lekötött betét mellett.

A piacon terjengő pletykák szerint a bankok maximum 30 éves életkorhoz kötött, első, zöldfeltételeknek is megfelelő hitelt nyújtanának, ráadásul olyan méret- és árfeltételek mellett, ami Budapestet és környékét gyakorlatilag kizárná a kedvezményes hitelek köréből.

Amíg az olcsó lakáshitelre várunk, a piac tovább drágul

Ráadásul a Biztos Döntés. szakértője szerint ennél is fontosabb, hogy a lakásárakat is befolyásolják a hírek, így könnyen előállhat az a helyzet, hogy mire bevezetik az 5 százalékos kamatplafonnal kínált hitelt, addigra annyit drágul a lakás – és ezzel párhuzamosan annyit nő az igényelt hitel –, hogy végül a törlesztőrészlet is nagyobb lesz az alacsonyabb kamat mellett is.

Gergely Péter emlékeztetett, hogy az elmúlt hónapokban dinamikus növekedésnek indultak a lakásárak, amit hajt az új építésű lakások kínálatának szűkössége, ami a következő hónapokban sem fog változni, ugyanis az első fé évben kiadott 8972 építési engedély évtizedes mélypontnak számít. 

Az is az ingatlanárak emelkedése mellett szól, hogy az infláció csillapodásával jókora elhalasztott kereslet jelent meg, mivel a jelenlegi, 6 százalék közelébe csillapodott kamatszint mellett már bátrabbak a vásárlók is. A családtámogatás januári megújulása – 10-ről 11 millióra növelt babaváró és az immár akár 50 millió forintos hitelösszegig maximum 3 százalékos kamatszinten elérhető CSOK Plusz sikere (az utóbbi termék már a lakáshitel-folyósítás 27 százalékát adja) – szintén a lakások drágulásának irányába mutat.

Az elmúlt hónapokban megkezdődött drágulás mértéke 6,5 százalék volt éves szinten az Ingatlan.com legfrissebb adatai szerint. Erre alapozva a Biztos Döntés egy számítást is közöl, ami egy 80 millió forintos ingatlan megvásárlásról szól, 50 millió forintos önerő és a 6,5 százalékos drágulás mellett, 20 éves futamidővel. Ebben az esetben a jelenleg elérhető 219 ezer forintos törlesztőrészletnél magasabb a várakozás utáni törlesztő, hiszen a 85,2 millió forintra megnőtt ingatlanár mellett 35,2 millió forint hitelre lenne szükség (a példában nem számoltak azzal, hogy az önerő is hozamot termelne, mondjuk diszkontkincstárjegy vagy más eszköz segítségével). Az utóbbi esetben a törlesztő még az 5 százalékos kamat mellett is 229 ezer forintra rúghat.

Gergely Péter szerint arra is érdemes tekintettel lenni, hogy 

Ebben az esetben viszont az ingatlan drágulása már az új tulajdonos vagyonát növeli, míg a törlesztőrészlet ténylegesen csökken.