Modellváltó egyetemek: számvevőszéki ellenőrzés következik

Az egyetemi modellváltás bevezetése óta eltelt idő megköveteli az eddigi tapasztalatok összegzését, ezért az Állami Számvevőszék (ÁSZ), valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közösen kidolgozott kötetben foglalta össze ezeket a fenntartói és számvevőszéki elvárásokkal, ajánlásokkal együtt. Ezt a 120 oldalas zöld könyvet hamarosan a modellváltó egyetemek, illetve a fenntartó alapítványok is megkapják – jelentette be Csák János kulturális és innovációs miniszter.

A kiemelkedő tudományos teljesítmény erősítheti Magyarország tekintélyét, ezért a felsőoktatási rendszer átalakítása akkor tekinthető eredményesnek, ha ezzel a magyar kutatók és egyetemek a világ legjobbjai közé kerülnek – közölte Csák János miniszter a KIM és az ÁSZ konferenciáján. Sikeresnek minősítette a modellváltást, mivel 2021 óta az érintett intézményekben:

• 10 százalékkal több kiemelkedő minőségű tudományos publikáció,
• 30 százalékkal több nemzetközi publikáció látott napvilágot,
• az aktív hallgatók száma csaknem hatezerrel nőtt,
• a hallgatói lemorzsolódás jelentősen csökkent,
• a vállalati bevételek 20 százalékkal nőttek,
• öt éve még csak 7, ma 12 magyarországi egyetem tartozik a világ legjobb 5 százalékába.

A miniszter a közeljövőben még nagyobb sikereket vár, és nemcsak a finanszírozási többlet miatt, hanem mert véleménye szerint a modellváltásnak köszönhetően a felsőoktatási intézmények rugalmasabban és előrelátóbban gazdálkodhatnak a korábbiakhoz képest, hiszen megkapták a szükséges infrastruktúrát, szabályozási környezetet és személyi feltételeket is.

Mostantól az ő és a mögöttük álló alapítványok felelőssége, hogy megalapozzák a sikeres működés feltételeit a rájuk bízott közvagyonból – fogalmazott Csák János.

Nagyobb függetlenséget kaptak a modellváltó egyetemek

A következő lépés a felsőoktatás és a tudományos világ még szorosabb összekapcsolódása lehet a vállalati szektorral, ebben is segíthet az említett zöld könyv.

A 120 oldalas kiadvány abban segíti az egyetemeket és a közfeladatot ellátó közhasznú vagyonkezelő alapítványokat, hogy a feladataikat elláthassák, és megismerjék a rájuk vonatkozó ágazati és gazdálkodási szabályokat – mondta Windisch László, az ÁSZ elnöke. Szerinte a modellváltás nagyobb függetlenséget és mozgásteret biztosít az egyetemeknek, de a számvevőszéki felügyelet továbbra is indokolt, mivel

A számvevőszéki szakemberek a zöld könyv fejezeteit is úgy állították össze, hogy segítsenek felkészülni az érintetteknek az év közepétől várható ellenőrzésekre.

Tanulni egymástól és építeni a nemzetközi kapcsolatokat

Windisch László részletezte, hogy Magyarországon ma 34 közfeladatot ellátó közhasznú vagyonkezelő alapítvány működik, ebből 21 tart fönn felsőoktatási intézményt. Az alapítványok mérlegfőösszege meghaladja az 1600 milliárd forintot, ebből 1366 milliárd forint befektetett pénzügyi eszköz.

A modellváltásban érintett egyetemeken majdnem 18 ezer oktató dolgozik, a hallgatói összlétszám meghaladja a 182 ezret. 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, 

vagyis a magyarországi egyetemeknek tanulniuk kell egymástól, és nemzetközi kapcsolatokat kell létesíteniük. 

A változtatásoktól a következőket várja:

• javuljon a versenyképesség,
• legyen több diplomás,
• erősödjenek az innovációs képességek,
• a képzési programok igazodjanak a munkaerőpiaci igényekhez,
• erősödjön a vállalkozói szemlélet a felsőoktatásban,
• az egyetemek jussanak több bevételhez,
• vállaljanak közszolgáltatási feladatokat,
• erősítsék a közösségi összetartást és
• térségi szervező erővé nőve legyenek a külhoni magyar felsőoktatásnak is támogatói.

Szerinte a magyar felsőoktatás versenyképességi fordulata azt jelzi, hogy a modellváltás jó kezdeményezés.