Felvételi: ilyen ponthatárokra lehet számítani idén a legkedveltebb szakokon

Idén az alap- és osztatlan szakon, mesterszakon július 24-én hirdetik ki az egyetemi felvételi ponthatárokat, de hogy a diákok körében legnépszerűbbekre hány ponttal lehet bekerülni, azt idén több szempontból, és nem csak a változó pontszámítás miatt nehéz előre megjósolni.

Mik határozzák meg a ponthatárokat?

A ponthatárokat a szakos kapacitás, a jelentkezők száma, valamint a jelentkezők pontszáma határozza meg. A szakos kapacitással kapcsolatban az idei évben a felvételi tájékoztatóban nincsen semmilyen adat, így az Eduline szerint azt sem lehet tudni, hogy minimum hány fővel indítják el a képzést, de arról sincsen semmilyen információ, hogy maximum hány diákot vesznek fel.

Szakterületenként egyelőre az állami ösztöndíjas keretszámokat tudni, amelyből például az látszik, hogy hiába évek óta a legnépszerűbb hazai egyetem az ELTE, idén mintegy 1800 fővel kevesebb, csupán 10 820 diákot vehetnek fel állami ösztöndíjas helyre. 

Az ELTE-n egyébként a legnagyobb csökkenés 

• a műszaki, 
• természettudományi és 
• éppen a pedagógusképzések esetében figyelhető meg. 

Ez azt jelenti, hogy míg tavaly 3507 pedagógushallgató kaphatott állami ösztöndíjat, az idei tanévben mindössze 2060 hallgató részesülhet benne, ami látványos és drasztikus csökkenés.

Viszont több vidéki egyetem, például a debreceni, a nyíregyházi vagy az alacsony ponthatárairól elhíresült Tokaj-Hegyalja Egyetem jól járt, hiszen több állami ösztöndíjas helyet kapott.

Hogyan hat a ponthatárra a jelentkezők száma?

Mivel a ponthatárokra a jelentkezők száma is hatással van, ezért nem mindegy, hogy valaki mondjuk gazdálkodási és menedzsment, vagy kémia-, esetleg fizikatanári szakra jelentkezik, ugyanis gazdálkodási és menedzsment képzésre első helyen 6801-en adták le a jelentkezésüket. Ehhez képest a fizika-kémia szakos pedagógusképzést első helyen senki sem írta be, de valamelyik más tantárggyal párosítva is csak 28-an jelölték meg első helyen a fizikát, 22-en pedig a kémiát az idei felvételizők közül – részletezi az Eduline.

Szerintük a helyzetet tovább árnyalja, hogy idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az 

Csupán az első helyes jelentkezők számát tüntették fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén. És egy diák akár négy-öt jelentkezést is leadhat ugyanarra a szakra, de más egyetemre vagy képzési formára is.

Melyek voltak a legnépszerűbb szakok?

Annyit lehet tudni, hogy a tíz legnépszerűbb szakra mennyien jelentkeztek elsőként:

• gazdálkodási és menedzsment (6801),
• pszichológia (4948),
• jogász (4178),
• ápolás és betegellátás (3641),
• kereskedelem és marketing (3581),
• mérnökinformatikus (3271),
• óvodapedagógus (3531),
• gyógypedagógus (2944),
• gépészmérnök (2656),
• általános orvos (2428).

A mostani jelentkezéseket összevetve a tavalyiakkal az látszik, hogy a gazdálkodási és menedzsment és a pszichológia szak 2023-ban is a három legnépszerűbb szak között szerepelt. 

Hogyan alakulhatnak a ponthatárok gazdálkodási és menedzsment szakon?

Mivel jelenleg nem tudni, hogy pontosan hányan jelentkeztek az egyetemi képzésekre, ráadásul még az érettségi és a felvételi pontszámítás is változik, ezért nehéz előre megjósolni a ponthatárokat. Feltehetően azokon az egyetemeken és szakokon, ami a korábbi évekhez hasonlóan idén is népszerű a diákok körében és eddig is magas pontszámmal lehetett bekerülni, még tovább emelkedhetnek a ponthatárok.

Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a meghirdetett szakok közül a legnépszerűbb, gazdálkodási és menedzsment magyar nyelvű nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzésre legtöbben, 530-an a Budapesti Corvinus Egyetemre, 514-en a Budapesti Gazdasági Egyetemre és 420-an az ELTE-re felvételiztek. Tavaly ezekre a képzésekre a Corvinuson 456, az ELTE-n  421, a BGE-n pedig 407 ponttal lehetett bekerülni. Mivel 

ezért feltehetően idén is ezen a két egyetemen lesz a legmagasabb a ponthatár gazdálkodási és menedzsment szakon.

A pszichológiára jelentkezők izgulhatnak 

A pszichológia esetében még élesebb lehet verseny. A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alapképzésekre az első helyen az ELTEre jelentkeztek 990-en, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre 387-en és a Károli Gáspár Református Egyetemre 337-en. Tavaly az ELTE-re bekerüléshez 455 pontra volt szüksége a diákoknak, de a Pázmányhoz is legalább 451 pont kellett. A Károlira is 441 ponttal lehetett bekerülni. 

Mivel toronymagasan az ELTE-re jelentkeztek a legtöbben, ezért itt elképzelhető, hogy emelkedni fog a ponthatár.

Mi a helyzet a jogászokkal?

Az állami ösztöndíjas osztatlan jogászképzést is sokan jelölték meg első helyen. A diákok közül első helyen a legtöbben, 806-an az ELTE-t jelölték meg, 460-an a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, valamint 265-en a Szegedi Tudományegyetemet. Tavaly ezekre a képzéseken az ELTE-n 477 , a Pázmányon 467, a SZTE-n pedig 438 volt a ponthatár. 

Mivel idén is a legtöbben az ELTE-re szeretnének menni, ezért feltehetően a három egyetem közül most is itt lesz a legmagasabb a ponthatár.

Az Eduline szerint a mostani helyzetet ráadásul az is bonyolítja, hogy a diákoknak az intézményi pontok miatt minden egyetemen más lehet a pontszáma, hiszen egyetemenként változik, hogy például mennyit ér egy nyelvvizsga vagy hány pontot az emelt szintű érettségi.