Szinte minden kiderült a hazai plázákba járókról

A tanulmány legfontosabb megállapításai szerint a budapesti plázalátogatók többsége hetente-kéthetente egyszer látogat meg egy bevásárlóközpontot, amíg ez vidéken inkább havonta egyszeri-kétszeri alkalmat jelent.

A plázalátogatók legnagyobb része 15 és 30 perc közötti utazási időt tart elfogadhatónak egy számukra megfelelő bevásárlóközpont megközelítésére – a budapestiek valamivel kevesebbet, a vidéken élők valamivel többet –;

az utat pedig Budapesten elsősorban tömegközlekedéssel, illetve autóval vagy gyalogosan teszik meg, míg vidéken a többség inkább autóval jár a bevásárlóközpontokba.

A vásárlók demográfiai megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a magyarországi átlaghoz képest kissé több köztük a nő, mint a férfi, és a 30 év alatti korosztályok erősen felülreprezentáltak; de azért az idősebbek is képviseltetik magukat a bevásárlóközpontokban nem is elhanyagolható arányban – vagyis elmondható, hogy minden demográfiai csoport látogat több-kevesebb rendszerességgel bevásárlóközpontokat, ha számukra elérhető távolságban adott ilyen lehetőség.

Azonban látogatási, plázahasználati szokásaik, az, hogy mit keresnek a bevásárlóközpontokban, és mi a fontos számukra, nagyban eltér az egyes célcsoportok esetében.

Valahol minden pláza egyedi

A magyarországi bevásárlóközpontok többsége viszonylag szűk vonzáskörzetet szolgál ki, helyi jellegű funkciókat lát el:

országos jelentőségű, széles vonzáskörzettel, messzire nyúló vásárlói körrel rendelkező plázából kevés van, és ezek is Budapesten találhatóak.

Bár a bevásárlóközpontokról sok általánosan érvényes megállapítás tehető, a tanulmányból az is kiderül, hogy az egyes bevásárlóközpontok karaktere, a hozzájuk kötődő látogatási gyakoriságok, látogatási szokások sok esetben nagyon eltérőek lehetnek – ilyen értelemben minden bevásárlóközpont egyedi.

A látogatások célját tekintve általánosságban a legfontosabb a ruházati cikkek, cipők és divatkiegészítők vásárlása, mind a fővárosiak, mind pedig a vidékiek körében.

Egy átlagos látogatás hossza tipikusan egy és másfél óra között alakul: e tekintetben összességében kevés különbség van a budapesti és vidéki plázalátogatók között,

ám a plázában eltöltött idő egyéntől, látogatási céltól, illetve az adott bevásárlóközpont jellegétől függően nagy változatosságot mutat.

Egyre fontosabbá válik az online tér

A bevásárlóközpontok kínálatáról, akcióiról, rendezvényeiről elsősorban a helyszínen tájékozódnak a látogatók. A további információforrások között túlnyomó többségben vannak az online felületek: köztük is legjelentősebb a Facebook, de viszonylag sokan követik a bevásárlóközpontok hírleveleit is; vidéken emellett még a postaládába dobott szórólapok is fontos szerepet játszanak.

Az online csatorna a kommunikáción túlmenően azért is kiemelt figyelmet érdemel, mert a plázalátogatók összes költéseit tekintve bizonyos termékcsoportok és szolgáltatások esetén már versenyre kel az offline üzletekkel.

„A bevásárlóközpontok számára egyre fontosabb célcsoportot jelentenek az autós látogatók, akik jelentősen, akár két és félszer nagyobb összegeket költenek el egy-egy plázalátogatás alkalmával, mint az átlag. És habár a fiatalok általánosságban felülreprezentáltak a plázák látogatóközönségében, a középkorúak szintén a bevásárlóközpontok stabil bázisát alkotják rendszeres, magas összegű költéseikkel” – mondta el a kutatás kapcsán Kui János, a GfK geomarketing területének vezetője.