Indul a szezon, erősödhet a fogyasztás

A fagylaltot a kínaiak, az olaszok és a franciák is a magukénak vallják, annak ellenére, hogy az amerikaiak leszögezték: náluk nyílt először valódi fagylaltozó. A kínaiak állítólag ötezer éve kanalazzák a hóból, gyümölcsből és tejtermékből készült édességet, bár gyanús, hogy ők annak idején inkább a sörbetre hasonlító jégkását készítették, mint a tejeset.

Franciaországba a 17. században jutott el a jegyzetek szerint egy szicíliai, palermói származású mesteren, Francesco Procopio del Coltellin keresztül.

A cukrász a technológiát (hűtött edényben folyamatos keverés mellett előállított massza) Nápolyban sajátította el. A címre az északolasz Veneto tartomány is bejelentkezett annak idején, Velencétől száz kilométerre, Conegliano és Valdobbiadene között egy kis település esküszik rá, hogy ott készült először a ma ismert fagylalt. (A dolog érdekessége, hogy Valdobbiadenében készül a legjobb prosecco, amely a jó sörbethez elengedhetetlen.)

Az eredet ma már lényegtelen, mert a fagylaltot réges-régen lenyomta a jégkrémipar mind választékban, mind pedig praktikumban. Fagyit a déli országokban szezonálisan fogyasztanak úgy, mint itthon, ám a jégkrém értékesítése időjárástól független. Annyira népszerű, hogy az ipar már a hagyományos fagyipiacra is „betette a lábát” tölcsérbe kanalazható vendéglátóipari termékekkel és a cukrászdákban terített porral.

A dolog érdekessége, hogy a legtöbb ilyen termék semmivel sem ad gyengébb élvezeti élményt, mint a főzött a termékek.

Itthon néhány éve indult útjára a fagylaltforradalom, célja a kézműves termékek választékának bővítése és a fogyasztók visszavezetése a cukrászdákba.

Ennek eredményeként – szezonban – a nyolcvanas években megszokott sorok állnak a fagyizók előtt.

1870 óta lehet Budapesten fagylaltot kapni, jóllehet egy 1753-as erdélyi szakácskönyv már a Magyar Királyság területén is jegyezte a terméket. Ám előállítása annak idején olyan drága volt, hogy csak a kiváltságosok engedhették meg maguknak. A 19. század végétől lassan, de biztosan bárki számára elérhető lett.

A teljes cikk a keddi Világgazdaságban olvasható