Nő a hazai termékek aránya a polcokon

Az élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncok beszerzési stratégiájában eddig is meghatározó szerepet játszottak a magyar termelők, fogyasztói oldalról pedig azt tapasztalni, számít, hogy két azonos árú termék közül melyik a hazai – derült ki a bolthálózatok válaszaiból. Mint ismert, július 15-től a pultból kínált baromfi-, juh- és kecskehús esetében is fel kell tüntetni a származási országot, a csomagolatlanul árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél pedig zászlóval kell jelölni a magyar terményeket – ez a lépés a sertéshús esetében a már január 15-től hatályos intézkedés kiterjesztése.

A Tescónál kiemelték, hogy kizárólag akkor importálnak pultos baromfiterméket, ha a magyar partnerek nem tudják a szükséges volument biztosítani. A zöldség-gyümölcs kínálatról ugyanez mondható el az üzletláncnál, a behozatal csak akkor opció, ha az adott áru egyáltalán (citrusfélék) vagy szezonálisan nem érhető el (paradicsom, uborka) a határokon belül.

A SPAR-nál felidézték, hogy a sertéshús esetében nem észleltek változást a zászlók kihelyezésével. Vásárlóik a minőségi, ellenőrzött, ár-érték arányban kiemelkedő termékeket keresik, függetlenül a származási vagy a vágási helytől. Leszögezték, hogy bárányt és birkát csak csomagolt, úgynevezett skin tálcán értékesítenek, száz százalékban magyar alapanyagból. Ami pedig a zöldség-gyümölcs osztályt illeti: a hazai-import arány szezonálisan változó, de áprilistól novemberig a magyar termékek dominálnak.

A Lidlnél is azt jelezték, hogy az állandó frisshús-kínálatot kizárólag magyar üzemben levágott és csomagolt termékek alkotják. Az áruházlánc polcain több mint kétszázféle friss húsféleség, illetve százféle zöldség és hatvan-hatvanötféle gyümölcs érhető el. Az utóbbiak kapcsán felhívták a figyelmet: a hatékony logisztikai rendszer révén akár már a betakarítástól számított 24 óra múlva fogyaszthatók a termékek. Ez alól értelemszerűen kivétel a banán, a licsi, a mangó és az ananász.

A zászlós jelölésben úttörő sertéstőkehús kapcsán a CBA-nál arra emlékeztetettek, hogy eddig is szinte kizárólag hazai termékeket kínáltak a pultokban, és továbbra is ezt a gyakorlatot követik. Úgy látják, a zászlók januári megjelenésének hatása egyértelműen pozitív, hiszen nagymértékben segíti a vásárlók eligazodását. Az Auchannál minden élelmiszer-kategóriában, így a sertéshús esetében is azt tapasztalják, hogy a vásárlók számára egyre fontosabb a minőség, és egyre tudatosabbak a termékek eredetével és előállításával kapcsolatban. Az Aldi pedig úgy értékelt a Világgazdaságnak, hogy a vevők fokozottan érdeklődnek a zászlók iránt, a dolgozók gyakran kapnak kérdéseket e témában. Az viszont, hogy az újonnan bevezetett jelölés hatására keletkezik-e többletfogyasztás, csak hosszabb távon lesz megítélhető.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható