BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Két európai főváros lett a legdrágább település a világon

Párizs és Zürich lett az idei év két legdrágább városa, ezzel maguk mögé parancsolva a tavalyi listavezető Szingapúrt és Oszakát.

Párizs és Zürich lett az idei év két legdrágább városa, ezzel maguk mögé parancsolva a tavalyi listavezető Szingapúrt és Oszakát. A két európai főváros Hongkonggal együtt vezeti a toplistát, míg tavaly a három ázsiai nagyváros állhatott a dobogón – írja a CNBC.

Fotó: Getty Images

A nemzetközi rangsorban a világ összes nagyvárosa helyet kapott, amelyet egy fogyasztói árak alapján számolt megélhetési index határozott meg. A mutató alapján a világ több mint 130 városában alaposan átrendezte a koronavírus-járvány a termékek és szolgáltatások árait 2020 szeptemberéig.

A felmérés szerint Zürich és Párizs a svájci frank és euró erősödés miatt ugrottak fel a dobogó csúcsára.

Majd őket követi a tavalyi évben szintén dobogós Hongkong és Szingapúr, továbbá Tel Aviv és Oszaka fej fej mellett. A kutatás alapjául szolgáló amerikai nagyváros, New York pedig a nyolcadik helyet foglalja el a toplistán.

A világ legdrágább városai. Forrás: The Economist Intelligence Unit/CNBC

A világjárvány érzékelhetően meggyengítette az amerikai dollárt, így a Nyugat-európai valuták erősödni tudtak vele szemben, aminek eredményeképpen számottevően átalakultak a piaci árak is

– mutat rá Upasana Dutt, a kutatócsoport vezetője.

A megélhetés szempontjából legdrágább városok nemzetközi rangsorát hagyományosan ázsiai városok szokták vezetni, a szakértők szerint azonban idén a két európai főváros előretörésére jelentős befolyással volt a jelenlegi vírushelyzet is.

Szingapúr például a negyedik helyre csúszott vissza, ami javarészt a külföldi munkások kivonulásának volt köszönhető.

Az ázsiai főváros lakossága 2003 óta idén zsugorodott először, így a visszaesés a keresletben eredményezett egy enyhe deflációt. Oszaka esetében is hasonló trendeket figyelhettünk meg a fogyasztói árak stagnálásával

– tette hozzá a kutatócsoport vezetője.

Míg a létfontosságú termékek esetében nem figyeltek meg jelentős áremelkedéseket, addig néhány kevésbé szükséges árucikknél mint például a divatáruk a kereslet visszaesése az árakat is alaposan legyalulta.

A nemzetközi ellátási láncokban keletkezett sérülések is komoly befolyással voltak a fogyasztói árak alakulása, így volt ez számítógépek piacán is, ahol a megugrott kereslet feljebb srófolta a piaci árakat

– mutat rá a tanulmány.

A szakértők szerint jövőre is folytatódhat az átalakulás, amennyiben a nemzetközi piacok továbbra is ezeket a trendeket fogják követik.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.