A webshopoknak kedvez a harmadik hullám

Ahogy a járvány első és második, úgy a harmadik hulláma is kedvező hatással van a hazai online kereskedelemre – mondta a Világgazdaságnak Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Felidézte, hogy

az áruházak nyitvatartását érintő múlt csütörtöki bejelentés után szinte azonnal megugrott a meghatározó webplázák látogatottsága.

A többség alighanem felmérte a lehetőségeket, tájékozódott, majd péntektől a rendelésszám is feljebb kúszott. Bár a hét végén visszaesett a forgalom, hétfőn folytatódott a roham. Emögött feltehetően az áll, hogy a hagyományos boltok jelentős kedvezményekkel, akár 30-40 százalékos árleszállításokkal vagy kettőt fizet, hármat vihet típusú akciókkal próbáltak extra bevételre szert tenni a kéthetes leállás előtt. Összességében a nagy e-kereskedőkről elmondható, hogy a februári, március eleji szinthez képest az elmúlt szűk egy héten legalább 15-20 százalékkal nőtt a látogatószám, 10 százalék feletti mértékben pedig az értékesítés.

Tavaly 38-40 százalékkal nőtt az e-kereskedelem Magyarországon, s mivel a szektor kifejezetten fejnehéz, az online szakboltokkal szemben a széles termékkínálattal rendelkező nagy webáruházak még nagyobb, akár 50-60 százalékos mértékben bővültek

– mutatott rá Madar Norbert. Számos piaci szereplő hezitált, hogy egyszeri kiugrásként vagy a fenntartható növekedés alapjaként tekintsen-e 2020-ra az idei üzleti célok meghatározásakor, de az elmúlt csaknem két és fél hónap azt mutatja, hogy idén is kitart a lendület. A szakértő szerint minden lezárás és szigorítás katalizátorként hat az online kereskedelemre, nem véletlen, hogy a pandémia óta legalább két-három évet ugrott előre a szektor.

A GKI Digital vezető tanácsadója rámutatott:

a már meglévő 3,3 millió mellé csupán 50 ezer új online vásárlót hozott a járvány első hulláma, az egész múlt év pedig mintegy 80 ezret.

A növekedés motorja tehát elsősorban nem az új belépők vásárlóereje, hanem a meglévő fogyasztóké: gyakrabban és több terméket szereztek be a weben, így a kosárérték is megugrott. Nem meglepő tehát, hogy a korábbi 6-7 százalék után immár 9-10 százalék az online csatorna súlya a teljes forgalomban, de ehhez az is kellett, hogy a hagyományos kiskereskedelem stagnáljon. Számos nyugat-európai országban már 15 százalék feletti ez az arány, így van hová fejlődni.

Bár az FFP2 típusú maszk iránti kereslet az egekbe szökött, Madar Norbert szerint

az alapvető élelmiszerek pánikvásárlására utaló jelek most nincsenek, a fizikai áruházakban és a virtuális térben sem kapkodnak a vásárlók vécépapír, liszt, élesztő vagy cukor után, mint tavaly márciusban.

Az online élelmiszer-vásárlás rendszere sem omlott össze, a pandémia korábbi időszakában előfordult, hogy akár egy hétre előre betelt az összes kiszállítási időablak, most viszont egy-két napon belül bárki hozzájuthat a megrendelt tejhez, kenyérhez vagy éppen friss húshoz, zöldséghez. A vezető tanácsadó szerint

azokat a műszaki vagy egyéb iparcikkeket árusító kereskedőket viszont nem kompenzálja az e-kereskedelem megerősödése, amelyek még mindig a fizikai üzlethálózatra támaszkodnak.

A hibrid modellben kereskedő, de viszonylag kiegyenlített online-offline forgalmú piaci szereplőknél az a változás, hogy a hagyományos üzleteket átvevőpontként sem használhatják ki, tehát csomagpontokra kell vinni a nem kiszállításra rendelt termékeket.