Havonta több mint 500 milliárd forintot költ élelmiszerre a magyar lakosság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A legutóbbi, júliusi fogyasztási adatokat tükröző KSH-mutató szerint az országos kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1232 milliárd forint volt, s ennek a 47 százaléka realizálódott az élelmiszerüzletekben, ami 579 milliárdnak felel meg.
A növekvő tortából évről évre nagyobb szelet jut a diszkontláncoknak, amelyek elsősorban nem a kisboltok kárára, inkább a hiper- és szupermarketek árnyékából előlépve erősödtek meg. Jelzésértékű, hogy a Trade Magazin 2020-as kereskedelmi toplistájának élén 823,7 milliárd forint becsült éves bruttó forgalommal – a SPAR-t és a Tescót megelőzve – már a Lidlt találtuk, míg a szegmens másik két hazai szereplője, a Penny Market (372,9 milliárd) és az Aldi (357 milliárd) szinte holtversenyben futott be a nyolcadik-kilencedik helyre.
Az Aldi a piac hatodik diszkontláncaként jelent meg 2008-ban Magyarországon, a szegmens akkor vált háromszereplőssé, amikor a Jééé (2000) és a Plus (2008) után a Profi (2012) is lehúzta a rolót.
Szakértők szerint a hipermarketkoncepció egyre kevésbé üzemeltethető fenntarthatóan, gazdaságosan, ezért ma az a fő kérdés a kiskereskedelemben, hogy melyik az új nyerő formátum. A többség egyetért abban, hogy a siker receptje a diszkontok és a szupermarketek között van.
Az utóbbi években a több szakterületen is megmutatkozó hatékonyságnak köszönhették látványos megerősödésüket a diszkontok: először is annak, hogy felismerték, 20–40 ezer helyett 8–12 ezer termék is elegendő a fogyasztóknak.
Ugyanakkor nyitottak a szupermarketek jellemzőinek adaptálására, növelték a frissáru-kínálatot. Helyben készült péksüteményekkel rukkoltak elő, bővítették a zöldség-gyümölcs szortimentet, a kiemelt lokációkban pedig esetenként csemegepultot is kihelyeztek. Ami pedig a nem élelmiszereket illeti, a diszkontok mindinkább építenek a folyamatosan változó kínálatra. Mivel ezeknek a termékeknek az életciklusa rövid, gyorsan, akár két-három hetente cserélődik a tematikus non-food-választék, legyen szó nyárra időzített sporteszközökről és -ruházatról vagy az őszi iskolakezdés elmaradhatatlan kellékeiről.
A logisztika azért versenyképes, mert a klasszikus polcrendszer helyett a raklapos, gyűjtőkartonos kihelyezés egyszerűbb és gyorsabb, nem mellesleg kevesebb élő munkaerő szükséges hozzá.
És mivel a kiadási oldalon továbbra is a bér a legnagyobb költségelem, nem véletlen, hogy kisebb állománnyal könnyebben kínál legalább bruttó 40-50 ezer forinttal magasabb kezdő bért egy diszkont, mint egy hagyományos áruházlánc.
Az árazásban a diszkontok malmára hajtja a vizet, hogy nemzetközi beszerzés a jellemző, márpedig az a vállalat, amely egy piac helyett csoportszinten akár nyolc-tíz országra szerez be, annak értelemszerűen a nagy volumen kedvezőbb átvételi árakat hoz. Emiatt egyrészt jogos a kritika, hogy a diszkontláncok hazai leányvállalatai kevésbé támogatják a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, másrészt viszont lehetőséget adnak azoknak a gyártóknak, termelőknek, amelyek nagy mennyiségben képesek magas minőségű termékeket előállítani. Erre vezethető vissza az is, hogy a Lidl napjaink egyik legnagyobb borexportőre Magyarországon.
A Lidl Magyarország Bt. nettó árbevétele 668 milliárd forint volt a tavaly márciustól idén februárig tartó üzleti évben, ami figyelemre méltó az egy évvel korábbi 552 milliárd után, miközben az adózott eredmény 28 milliárd felett stagnált. A klasszikus üzleti évet záró Penny Market Kereskedelmi Kft.-nél 14 százalék feletti mértékben, 307 milliárd fölé kúszott a forgalom, míg a profit 4,2 milliárdról 4,7-re nőtt. Eközben a Lidlhez hasonlóan betéti társasági formában működő Aldi Magyarország értékesítése csaknem 19 százalékos ugrással, 292 milliárd forint volt, és a nyeresége is meglódult, 7,3-ről 11,5 milliárdra. Ha viszont munkáltatóként vetjük össze a láncokat, érdemes megjegyezni, hogy a három diszkont összesen sem foglalkoztat 17 ezer embert, míg a SPAR Magyarország Kft. és a Tesco-Global Áruházak Zrt. együtt több mint 25 ezret.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.