Nagy a tétje a közelgő bértárgyalásoknak

Decemberben több áruházláncnál megkezdődnek a jövő évi bértárgyalások, amit megkönnyít, hogy már megállapodás született a kiindulópontként szolgáló garantált bérminimumról, amely jövőre bruttó 260 ezer forint lesz 

– mondta a VG-nek Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke. A bolthálózatok jelentős részénél ezt már az idén is meghaladta a belépők kezdőbére, az ugyanakkor nem reális elvárás, hogy ha jövőre a bérminimum 219 ezer forintról 41 ezerrel emelkedik, akkor az e feletti fizetési kategóriáknál is hasonló mértékű legyen a növekedés. 

A KASZ elnöke szerint 20-30 ezer forintos bérelőnyre viszont mindenképpen szükség van a szakmunkás-minimálbérhez képest, azaz jövőre havi bruttó 280-290 ezer forint alatt aligha talál bárki kereskedelmi dolgozót. 

Úgy látja, hogy elkerülhetetlen az érdemi béremelés, hiszen a szektorban egyre súlyosabb a munkaerőhiány, még a jó nevű munkáltatók is lasszóval vadásznak új emberekre. E téren legfeljebb az hozhat változást, ha a Covid-válság hatására bedől egy termelő-gyártó iparág, erre viszont nem építhet egy piaci szereplő sem.

A béremeléshez mindenekelőtt arra van szükség, hogy teljesüljön az áruházláncok üzleti terveiben megfogalmazott forgalom. 

Karsai Zoltán szerint a legtöbb helyen jól alakulhatnak a bevételek, de ehhez még kell egy eredményes karácsonyi időszak. Jelezte, hogy ez is különbség a 2008–2009-es világválság és a Covid-krízis között, hogy akkor sokkal nehezebben, lassabban erősödött vissza a szektor. A szakszervezeti vezető szerint az energiaválság a bértárgyalások szempontjából legalább ilyen aggasztó, hiszen a kiadásokat jelentősen növelik az elszabaduló rezsiköltségek. Ne feledjük, csak a lakossági árak vannak védve, az ipariak ebben a körben nem. Amint kifutnak az áramvásárlási szerződések, sokan két-háromszoros drágulással szembesülnek, amit ugyancsak ki kell gazdálkodniuk. A KASZ elnöke szerint a magas infláció és az ebből fakadó nagyobb árrés is vita tárgya lehet az egyeztetéseken, ám a munkáltatói oldal jó eséllyel önmagában a drágább szállítással magyarázza az áremelkedéseket.

Soha nem volt könnyű a toborzás a kiskereskedelemben, hiszen ez a munka reggeltől estig, hétfőtől vasárnapig tart 

– magyarázta Karsai Zoltán. Azok az idők viszont elmúltak, amikor akár plusz 15-20 ezer forintért átsétáltak a konkurens áruházlánchoz a dolgozók. A szakember állítja, ma már a munkakörülmények legalább olyan fontosak, mint a pénz, élen a tervezhető beosztással, hiszen például kevesen mennek szívesen reggel hat órára dolgozni, ha előző este tízig be voltak osztva. Éppen ezért nem mindenkit vonz a diszkontok által kínált jóval magasabb bér, hiszen annak jóformán az a feltétele, hogy a dolgozó egy személyben legyen pénztáros, árufeltöltő és raktáros. Vagyis a KASZ elnöke szerint a kiskereskedelem szempontjából nagyobb veszélyt jelent a munkaerőre más ágazatok csábítása.