Csak lassan érezzük meg az infláció csökkenését

Januárban, 25,7 százalékkal tetőzhetett az infláció Magyarországon, az év első hónapjában havi alapon is jelentősen nőttek az árak, 2022 decemberéhez képest 1,9 százalékkal. Februárban az előző havi 25,7 százalékos után ha minimálisan is, de mérséklődött a fogyasztói árak emelkedésének üteme. 

Miért van áremelkedés, ha csökken az infláció?

Azzal, hogy februárban az előző év februárjához képest 25,4 százalék volt az infláció, 2021 júliusa, azaz másfél év után először nem nőtt tovább az éves bázisú áremelkedés hazánkban. A drágulás üteme több tényezőtől is függ. Február folyamán például fékezhette az általános árszínvonal emelkedését az üzemanyagárak alakulása, illetve a forint februárban látott erősödése, amely az importélelmiszerek árában és a tartós fogyasztási cikkek ellenértékében mutatkozik meg.

Az infláción belül, a főcsoportok szintjén továbbra is az élelmiszerek és a háztartási energia drágulása a legnagyobb mértékű. A Magyar Nemzet összegző cikke szerint az élelmiszerárak az infláció közel felét magyarázzák, a februárban az élelmiszerek drágulása a 25,4 százalékos inflációból 12,5 százalékpontot, tehát közel a felét jelentette, éves alapon több alapvető élelmiszer is drágult. Bár a háztartási energia ellenértékének emelkedése sem elhanyagolható, a lakosság a rezsicsökkentés miatt ezt alig érzi, így az inflációból mindössze 2,5 százalékot „magyaráz” ez a tétel, az energia viszont részben a szankciók következményeként jelentősen drágult. 

Év végére egy számjegyű lehet az infláció, ennek viszont feltétele a havi drágulási ütem mérséklődése, megállása, különösen az élelmiszerek esetén. Az egy számjegyű mutató feltétele még a stabil forintárfolyam és az, hogy az energia ne dráguljon a tavalyi mértékben. A mérséklődő infláció a legtöbb esetben nem azt jelenti, hogy az árak csökkenésnek indulnak, sokkal inkább azt, hogy nem emelkednek tovább, a jelentős árcsökkentések pedig marketingjellegűek. Kapcsolódó megjegyzés, hogy a legnagyobb túlárazások is az élelmiszerek piacán lehettek, az árstopok pedig április közepéig vannak érvényben.

Tavaly volt olyan hónap, amikor a rossz termés és az adóemelések eredményeként az árak havi szinten több mint négy százalékkal növekedtek, az idén ugyanakkor az élelmiszer-infláció csökkenésében is nagy szerepet játszhat a magas árak bázisba kerülése (azaz az előző év azonos hónapjában már jóval magasabbak voltak az árak mint 2021-ben), illetve az, hogy az idén nem számítunk a tavalyihoz hasonlóan rossz termésre, valamint további adóemelésekre.

Visszacsalogatnák a vásárlókat a diszkontok

Jó hír az is, hogy a kiskereskedelmi láncok előbb említett marketingjellegű akciói úgy tűnik, nem most érnek véget, sőt, egyre több diszkontlánc kapcsolódik be az árháborúba. A kiskereskedelem szereplői között február elején vált láthatóvá az árháború. Akkor az már javában tartott, de az Aldi új szintre emelte azzal, hogy nyilvánosan is bejelentette a vaj árának tartósan húsz százalékkal való lefaragását. A SPAR is meghirdette a maga árcsökkentési programját, ennek lényege, hogy hetente újabb és újabb termékek ára csökken, az aktuális termékek listáját mindig hétfőn teszik közzé. Az árérzékelésünkben mindez persze nem egyik napról a másikra jelenik meg, hanem amikor már tartósan alacsonyabb szinten lesz a fogyasztói árindex.