Egyre kevesebb élelmet vásárolnak a csehek, elvitte az étvágyat a drágulás

Éhen azért nem halnak a csehek, hiszen a szerdán közölt adatsorok szerint februárban többet vásároltak az árcsúcsot maguk mögött hagyott üzemanyagokból. De élelmiszerből megint kevesebbet vettek, mert a magas infláció nem tágít. Mivel vélhetően általában nem ugyanazok vásárolták fel az üzemanyagot, akik takarékoskodnak az élelemmel, a cseh adatok is igazolják a tételt, hogy az infláció a szegények adója.

A számsorok szerint a teljes cseh kiskereskedelmi forgalom 6,4 százalékkal volt kevesebb reálértékben februárban, mint egy évvel korábban. A változás éves rátája már tavaly március óta negatív, a legrosszabb október volt, amikor több mint egytizedével vásároltak kevesebbet a csehek, mint egy évvel korábban.

Azóta az éves mínusz rátája fokozatosan csökkent, amit mondhatnánk akár üdvösnek is, csakhogy az előző hónaphoz mért változás mutatja meg igazán, mennyi kerül a kosárba, és az elmúlt egy évben csak három olyan hónap volt, amikor ez nem csökkent, hanem emelkedett. Olykor a két százalékot is megközelítette a havi zsugorodás, februárban 0,4 százalékkal vásároltak kevesebbet, mint januárban a csehek – igaz, hogy januárban volt egy 0,8 százalékos emelkedés a decemberi mínusz 0,6 százalék után.

A cseh éves infláció tavaly októberben már egyszer ígéretesen csökkent, 18-ról 15,1 százalékra, csakhogy azóta kiderült, hogy mégse lesz olyan könnyű szabadulni tőle, és februárban még mindig 16,7 százaléknál tartottak. 

Ez jóval alacsonyabb a magyar 25,4 százaléknál, csakhogy – amit gyakran el szoktak felejteni – a vásárlóerőnek van még egy alapvető befolyásolója, mégpedig az, hogy mennyivel emelkednek a bérek. Márpedig a cseh bérek emelkedése meg se közelítette az inflációs rátát, miközben a magyar jövedelmek lépést tartottak vele. A cseheknél a negyedik negyedévben 6,7 százalékot vesztettek értékükből a bérek az előző év azonos időszakához képest.

A fogyasztás visszaesése az infláció miatt elvileg visszafogó hatással kellene legyen az inflációra, Csehországban azonban már majdnem egy éve tart, miközben Magyarországon csak néhány hónapja. Különbség lehet abban, mi hajtja a drágulást, Magyarországon például kiderült, hogy a vállalatok egy része a drágítós környezetet kihasználva szépen feltornázta a profitját a fogyasztók pénztárcájának terhére.

A cseheknél a bolti eladások az élelmiszer és a más jellegű áruk csoportjában is tovább csökkentek februárban, de az előbbiekben gyorsabban – írta közleményében a cseh statisztikai hivatal. Az üzemanyageladások ugyanakkor 0,3 százalékkal nőttek, habár ez lassabb bővülés, mint a januári 1,2 százalék. A csehek, akik ezt megengedhetik maguknak, autót is többet vesznek, illetve javíttatnak: ebben a kategóriában reálértelemben 0,8 százalék volt a növekedés januárhoz képest.

Az infláció, illetve a reálbérek csökkenése Európa-szerte visszavetette a kiskereskedelmi forgalmat, kevés kivétellel. Megszenvedték például a lengyelek és a skandináv jóléti államok lakói is.