Dráma a boltokban – megérkezett az elemzők magyarázata

Ahogy azt a Világgazdaság is megírta, soha nem látott mélypontra ért a boltok forgalma márciusban éves alapon: amióta csak mérik, most produkálta a legnagyobb visszaesést kiskereskedelem. Csak a Covid idején szakadtak be ennyire a vásárlások. 

Ehhez persze azért hozzá kell tenni, hogy olyan erős bázis sem volt még, mint a tavalyi hasonló időszakban, amikor is a nyers adatok szerint 15,9, a kiigazított adatok szerint 17,1 százalékkal nőtt a forgalom ugyancsak éves bázison. Ez jellemzően több olyan egyedi hatás miatt történt, amelyek közben kikoptak a rendszerből. A folyamat értékeléséhez hozzátartozik – és erre már Regős Gábor hívta fel lapunk figyelmét – az is, hogy mostani nagymértékű visszaesés mellett is a forgalom márciusban naptárhatással és szezonálisan igazítva 

vagyis így a két helyzet nem feltétlenül összehasonlítható. Mindenesetre az elemzőket is megmozgatta a kétségkívül drámai bolti adat, és megpróbálták megfejteni, milyen főbb tanulságok vonhatók le a statisztikából.

Regős Gábor, Makronóm Intézet

A visszaesés jelentős, de nem váratlan. A keresetek reálértéke csökkent, és a tavalyi transzferek sem ismétlődtek meg, így a háztartások reálértéken jóval kevesebből gazdálkodhattak. Kedvező hír ugyanakkor, hogy 

azaz a visszaesés a magas bázisok eltűnésével és a reálkeresetek növekedésével előbb-utóbb el fog tűnni. Márciusban mindhárom fő bolttípus forgalma zuhant, azon belül is legjelentősebben az üzemanyag-forgalom esett vissza, 29,3 százalékkal, amit az magyaráz, hogy a bázisidőszakban még érvényben volt az ársapka, amely felfelé pumpálta a keresletet. Az üzemanyag-forgalomban a hazai hozzáadott érték aránya viszonylag alacsony, így a GDP alakulására talán ez van a fő termékcsoportok közül a legkisebb hatással. 

Az élelmiszerek és a nem élelmiszerek esetében ennél kisebb, bár így is jelentős, 10,3, illetve 9,6 százalékos volt a csökkenés. Az élelmiszerek forgalmának szűkülése a termékcsoport kiemelkedő drágulásával magyarázható, míg a nem élelmiszerüzleteknél a nem alapvető, valamint nagyobb értékű vásárlások elhalasztása és a lefelé vásárlás jelent meg. Az előbbit mutatja az iparcikkek forgalmának 12, illetve a műszaki cikkek forgalmának 21 százalékos visszaesése, míg az utóbbit a használt cikkek 11 százalékos forgalombővülése. A mai adatnak megfelelően tehát a fogyasztás az első negyedévben lefelé húzhatta a gazdasági teljesítményt, és a következő hónapokban a magas bázis és a reálkeresetek csökkenése miatt ez így is marad. A kiskereskedelmi forgalom az év második felében kezdhet növekedni (bár az üzemanyag-forgalom jelentette magas bázis ezt gátolhatja), ennek azonban feltétele az infláció érdemi csökkenése, amelyet a kereslet visszaesése maga is elősegít.

Virovácz Péter, ING Bank

A KSH-adat havi teljesítményre lefordítva annyit tesz, hogy három hónap után ismét bővülni tudott a forgalom, méghozzá 0,8 százalékkal. A piaci várakozások meglehetősen nagy szórást mutattak, de összességében a mai adat megfelelt a várakozások átlagának. Habár a kiskereskedelem teljesítménye első ránézésre kedvező fejleménynek tekinthető, a részletek rávilágítanak arra, hogy lényegében az üzemanyag-forgalom bővülésének köszönhető a havi alapú bővülés. Ebben a szegmensben ugyanis a KSH havi alapon 1,9 százalékos növekedést mért. Jól látható tehát, hogy a régi reflexek továbbra is működnek: ha csökken az üzemanyag ára, a lakosság üzemanyag-kereslete növekszik. Az üzemanyag-forgalom kiszűrésével ugyanakkor 

márciusban újabb 0,9 százalékkal esett februárhoz képest. Emögött elsősorban az élelmiszerüzletek forgalmának visszaesése húzódik meg. Az értékesítés volumene a nem élelmiszer jellegű üzletek esetében nagyon vegyes képet mutat. Vannak szegmensek, ahol jelentős növekedés mutatkozik (könyv, újság, papíráru), de van, ahol drasztikus visszaesést látunk, például az illatszerüzletek vagy a bútor- és műszakicikk-üzletek esetében. Ez utóbbi kettő arra utal, hogy a lakosság drasztikusan visszafogja a nagyobb kiadást jelentő vagy inkább luxusnak tartott költéseit. Ez teljes mértékben összhangban van a magas infláció okozta reálbércsökkenéssel, vagyis a lakosság vásárlóerejének zuhanásával.

Az első negyedév egészét vizsgálva elmondhatjuk, hogy rendkívüli mértékben csökkent a kiskereskedelem teljesítménye. Éves bázison több mint 8 százalékos a zuhanás, míg negyedéves összevetésben megközelíti a 4 százalékot a csökkenés. Mindez előrevetíti, hogy az első negyedévben rendkívül gyenge lehetett a fogyasztás alakulása. Persze azt fontos megjegyezni, hogy a kiskereskedelmi adatok nem veszik figyelembe a szolgáltató szektor teljesítményét. Ugyanakkor, látva a legfrissebb belföldi turizmusra vonatkozó adatokat, jól látható, hogy bizony a lakosság jelentősen visszafogja a költekezését a szolgáltatások tekintetében is. Mindez szinte már borítékolja, hogy az idei első negyedévben tovább zsugorodhatott a gazdaság összteljesítménye.