Ha most sem sikerült visszacsábítaniuk a vásárlókat a boltoknak, akkor soha
Péntek reggel fél 9-kor hozza nyilvánosságra a KSH a márciusi kiskereskedelmi adatot. Ebből világosan látszani fog, hogyan alakult a boltok forgalma a tavasz végén. A kérdés azért érdekes most különösen, mert ha valamikor, akkor a friss statisztikából már látszania kellene, volt-e bármi pozitív hatása a kiskereskedelmi láncok árcsökkentésének, amelyet márciusban járattak a csúcsra.
A termékek tömegére meghirdetett tartósan alacsony árak hatása semmiben nem érződött az eggyel korábbi, februári adaton. Akkor 10,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint az előző év azonos időszakához képest.
Erre tényleg senki nem számított.
Ha az idei első két hónapot vizsgáljuk, akkor összességében az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva 7,3 százalékos csökkenés állapítható meg a volumenben. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 6,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 12,2 százalékkal lett kisebb az értékesítés. Azzal az elemzők is számoltak, hogy a tavalyi magasabb bázis miatt a februári kiskereskedelmi adat csúfos lesz, de 10 százalékos esésről tényleg nem volt szó, ez brutális. A legbaljósabb prognózis is 8 százalékos várakozás volt.
Hogyan alakult eddig a kiskereskedelmi forgalom?
Az eggyel korábbi, tehát januári adat még csak azt mutatta, hogy a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,9, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A decemberi statisztikából az derült ki, hogy éves alapon 4,8 százalékkal csökkent az országos kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adatot tekintve, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékos volt a mínusz. Vagyis hiába a boltok több száz terméknél alkalmazott, akár 30 százalékot is elérő árcsökkentése, ez pozitív következmények nélkül maradt: nem tudta fékezni a kiskereskedelmi forgalom csökkenését, sőt, gyakorlatilag nem volt hatása a vásárlásokra.
Mi történik, ha a márciusi adat is siralmas?
Az adatok láttán meglehetősen meglepődött elemzők felvetették, hogy az árcsökkentés gyakorlata márciusban volt a legelterjedtebb, vagyis majd a márciusi adat alapján lehet ténylegesen mérleget vonni a boltok árképzési stratégiájáról. Ha a márciusi adat is csúfos lesz, akkor ez azt fogja üzenni a kereskedőknek és a gyártóknak, hogy ha
nem akarják végignézni, ahogy hónapról hónapra elveszítik a forgalmukat – ami pedig a nyereségük kárára lesz –, kénytelenek lesznek további mélyreható lépéseket tenni.
A legkézenfekvőbb válasz az árak újabb és szélesebb körű mérséklése. Ez akár egy általános 15 százalékos árkorrekció is lehet, ehhez pedig a boltoknak és az élelmiszergyártóknak kooperálniuk kell. A polci árak mérséklésének ugyanis az egyik legnagyobb feltétele, hogy a beszállítói árak, vagyis az átadói árak lejjebb menjenek. Ebben látszik is együttműködés, legalábbis erre mutat, hogy több mint egy hónapos szünet után az egyik legnagyobb hazai bolt újabb látványos, akár 18 százalékot is elérő árcsökkentést jelentett be nyilvánosan. Ennek hátterében éppen az egyik legnagyobb élelmiszergyártó árcsökkentése áll. A fejlemény biztosan nem marad válasz nélkül a versenytársak részéről, arra lehet számítani, hogy a többi bolt is hamarosan újra nyilvánosan bejelenti, hogyan változik az árazása.
Egy hónapos szünet után folytatják a boltok: hétfőtől közel húsz százalékkal csökkennek az árakAz egyik legnagyobb lánc bejelentette, újabb körös árcsökkentést hajt végre. A többieknek le kell követniük az akciót, ha nem akarnak kiárazódni a piacról. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.